Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Második rész

Ady: A tűz márciusa, Erdélyi József: Rokonok című verseit szavalja Tiringer Erzsébet 10. A Turul Szövetség nevében felszólal Erdélyi József költő, országos vezér. 11. Zárszó: Héjjas Endre kerületi vezér 12. Himnusz)50 A dísztáborozást dr. Dormány Dezső és Héjjas Endre kerületi vezérek vezették, de ott volt Erdélyi József költő is, aki országos fővezér volt és felszólalt a dísztáborozáson. Ez a fogalom, hogy táborozás, vezérség, a mai iijúságnak ismeretlen fogalom. De bi­zony sok mindent nem tudnak ők a Horthy rendszer alatti társadalmi események­ről. A Turulba tömörült és az Emericánába felsorakozott ifjúságot összetartotta az egybetartozás érzése, a fegyelem, ami jellemezte az akkori ifjúságot. Sajnos a mai ifjúság nagyon szabadjára van eresztve. Az Egyházak szeretnék az ifjúságot magukhoz édesgetni, de ez nem mindig sikerül. Na egyelőre ennyit az ifjúsági szövetségekről. Még csak annyit, hogy a tá­borozások mindig imával és a Himnusszal kezdődtek és imával és a Szózattal végződtek. A századforduló épületei Kecskeméten Kecskemét a századfordulón kapta meg a mai városi jellegét. Ekkor épült a Vá­rosháza, a Katona József Színház, a Rákóczi úton a Cifrapalota, az Úrikaszinó, a Kecskeméti Gazdasági Egyesület székháza, a Törvényszék épülete. Ezek mind patinás épületek.51 És érdekes, ennyi építkezésbe nem bukott bele a város veze­tősége, az egyesületek vezetői és nem is adósodtak el. Nem úgy, mint ma, hogy egy tanterem építésére sincs pénz. Kialakult Kecskemét főtere, a Kossuth tér és a Szabadság tér, az Újkollégi­ummal, Luther palotával, Népbank palotával, mely ma sajtóház. És állt a főtér sarkán a Beretvás szálloda és étterem. Farsang idején itt is elegáns bálákat ren­deztek. Különösen híres volt a szilveszteri bál. De Szilveszterkor bál volt az Úri Kaszinóban, az Iparos Otthon dísztermében - ami ma mozi, - a Gazdasági Egyesület dísztermében és a Katolikus Egylet dísztermében, a Gyenes padláson, ahogy az akkori ifjúság nevezte, mert alatta volt a Gyenes csemegeüzlet. Kecskemét főtere egyedüli ma is világviszonylatban épületeivel, parkjaival, tágas sétaútjaival. De a főtéren kívüli városrészekről jobb nem beszélni. Per­sze ezen városrészek is szépen fejlődtek. Minden utcában nagyon szép házak épültek. De a külterületen is egész városrészek épültek fel. így a Hunyadiváros, Széchenyiváros, Petőfiváros, Mükertváros, egy kissé távolabb Hetényegyháza, Katonatelep, Városföld. Leszakadtak a város közigazgatásáról Koháryszentlőrinc, Alsó és Felső-Szentkirály, Bugac, Lakitelek. Ezek mind önálló községek lettek. 50 Szabó Pál a műsor szövegét gépelt formában mellékelte kéziratához, a következő megjegyzéssel: 1936-1940. évek valamelyikén. 51 Képek a századforduló kecskeméti épületeiről: Kecskemét anno..., 2006. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom