Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Székelyné Kőrösi Ilona: Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén
tudósait, de népi és úri viseletéit, várait, hadserege mindenkori egyenruháját is, szóval mindazt, ami egy nemzet életében jelentős, érdekes és szép... siess a gyűjtéssel, mert már megjelent az új album is, mely négy magyar gyerek kalandos utazását mondja el érdekes szavakkal és mutatja be szebbnél-szebb képekben. A négy fiú Erdélyt utazta be, a mi szeretett hazánk testéről letépett gyönyörű földet, amelyen már majd két évtizede nem a mi háromszínű lobogónk leng... ”12 Az emlékévben megszaporodtak a „Szent István” elnevezések, amelynek kapcsán a kultusz egyik kutatója, Karsai Géza szóvá is tette az üzleti szellem sajnálatos elburjánzását és első királyunk nevének méltatlan felhasználását, amelyet már nemcsak társulat, könyvkiadó, rend, kitüntetés és intézmények viseltek, hanem pl. a Szent István Sör is. A magyar tudományosság számára a Szent István emlékév maradandó értéke a Szent István Emlékkönyv. Ennek egyik fejezete tartalmazza Karsai Géza nagy munkáját, a Szent István kultusz helyrajzát és a Szent István-emlékek jegyzékét, így a váci és a kalocsai érseki egyházmegyéhez tartozott települések emlékeit, épületeit, szobrait, oltárképeit, festményeit, Szent Istvánról elnevezett intézményeinek, utcáinak, tereinek felsorolását is. Adatközléseit széleskörű kutatás és kérdőíves felmérés előzte meg. Összegyűjtött anyagának tételes bemutatására jelen keretek között terjedelmi okokból nincs lehetőség. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy Karsai Géza forrásértékű munkája tanulságos kiegészítést nyerhetne egy napjainkban elvégzendő hasonló felmérés eredményeivel.13 Magyarországon, így szükebb hazánkban is - 1949-től — megkezdődött a Szent István kultusz hanyatlása, amelyet hivatalosan, felülről irányítottak. Augusztus 20-a ettől kezdve mint a szocialista Alkotmány ünnepe szerepelt a naptárakban, s az ünnep eredeti tartalmának elködösítére „új néphagyományok” születtek, mint pl. az aratóversenyek. Szent István kultuszát hosszú ideig hallgatás övezte. Az „áttörés” az 1980-as évek elejétől irodalmi müveknek és színpadi bemutatóknak köszönhető (Pl. Sík Sándor, Kós Károly, Boldizsár Miklós, Hegedűs Géza, Szabó Magda munkáinak megjelentetése, előadása). Az 1983-ban bemutatott István, a király című rockopera (Boldizsár Miklós színművéből: Szörényi Levente-Bródy János-Koltay Gábor) átütő sikert aratott, hiszen gondolati és érzelmi töltése révén István alakját és személyiségét a ma emberéhez is közel tudta hozni. Ennek folytatása volt a Magyar Millennium tiszteletére bemutatott Veled, uram című rockopera. Az 1980-as évek végétől a tudományos kutatás14 és az ismeretterjesztés terén is egyre többször szerepelt Szent István és kora, a Szent István-i életmű jelentőségének bemutatása. A mostani millenniumi esztendő pedig jó alkalmat teremtett a Szent István-i gondolatok és a kultuszát éltető hagyományok fölelevenítésére. 12 Bedő József papírrégiség-gyűjteményéből, másolat a Katona József Múzeum Történeti Gyűjteményében. 13 KARSAI Géza 1938. Ili k. 224 - 244. 14 PL: GLATZ Ferenc-KARDOS József 1988. 87
