Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Székelyné Kőrösi Ilona: Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén
följebb! - Hát akkor kend István! - Na lássa kend, mi lőhetnék más. ”9 Az Istvánok nemcsak augusztus 20-án ünnepelhették a névnapjukat, hanem - sokan közülük - karácsonykor, István vértanú ünnepén. Az egyház és az állam által folyamatosan fenntartott hivatalos kultusz a XX. század nagy történelmi eseményei következtében csak felerősödött. A Trianon utáni Magyar- ország legnagyobb, Szent Istvánhoz kapcsolódó ünnepi eseménysorozata az 1938-as Szent István Évhez kapcsolódik.10 11 A katolikus egyház kiemelkedő rendezvénye volt ebben az évben az Eucharisztikus Világkongresszus. Az emlékév eseményeiből nemcsak a katolikusok, hanem a protestáns egyházak is kivették a részüket. Tudományos kutatások, régészeti feltárások, emlékülések, országos és helyi nagyrendezvények sora adott lehetőséget a Szent István munkássága előtti tisztelgésre. A látványos rendezvények közül is kiemelkedik a Szent Jobb országlátása. A kalandos sorsot megélt, 1771-ben hazakerült ereklye körmenet formájában történő körülhordozása a XIX. század folyamán honosodott meg a budai várban. A körmenetek mindig sok érdeklődőt vonzottak, de 1938-ban ennél is nagyobb figyelmet szántak Szent István épen maradt jobbjának a hivatalos ünnepségek szervezői. A Szent Jobbot tartalmazó díszes ereklyetartót országos körútra indították, ez volt a Szent Jobb országjárása. Erre a célra készült el az ún. Aranyvonat üvegfalakkal ellátott, aranyozott díszítésű, fehér színű szalonkocsija, amelyben rangos kíséret mellett szállították az ereklyét. Az Aranyvonat első útja 1938. május 31-én Esztergomba vezetett. Kecskemétre - Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád és Kiskunfélegyháza után - 1938. június 27-én délután 17 óra 32 perckor érkezett. Az előkészületekről és az ünnepségről a Kecskeméti Lapok és a Kecskeméti Közlöny több mint harminc újságcikkben számolt be. 11 A hivatalos Szent István-kultusz közvetítői voltak az iskolai tankönyvek, az irkák borítólapjai, az órarendek, a képes levelezőlapok, olajnyomatok, és más, szélesebb körben terjeszthető és terjesztett, sokszorosított termékek is. Az elemi iskolai tankönyvek nemcsak Szent Istvánról szóló leckéket tartalmaztak, hanem a Szent István énekeket is. A Szent István Társulat és könyvkiadója a történelmi Magyarország - Szent István országa - megismertetését célzó kiadványait igyekezett eljuttatni az olvasók minél szélesebb rétegéhez. A Szent István Cikóriagyár „Képes Magyar Történelem, Irodalom és Művészet” című albumát reklámozta. Az értékes ismeretterjesztő képecskéket a gyár dobozos termékeibe rejtették, mint például: Szent István Cikóriásdoboz, Szent István Dotterkakaó, Szent István Aranykakaó, Szent István Malátakávé. A legtöbb képet összegyűjtő gyerekeket „Szent István Őrszemévé” fogadták. „A nemzet legszentebb kincse a történelem. - írták a gyerekeknek szóló körlevelekben. - És legszebb hite a jövendő. A múlt — történelem. A történelmi múlt pedig az az alap, amelyre nemzeti életünk jövőjében való szilárd hitünket építhetjük. Az a kétszázhúsz kép, amely albumodat megtölti, felöleli a mi szeretett hazánk ezeréves múltját és megmutatja a jelent is. Ha teleragasztottad az albumot, sokszor forgattad lapjait, elolvastad a szövegeket és a szemed megszokta a színes képeket, akkor megismerted hazádnak nagy, történelmi alakjait, uralkodóit, hőseit, művészeit és 9 BÁLINT Sándor 1977. II. 224. 10 Előkészítéséről és eseményeiről részletesen ír: GERGELY Jenő 1988. 231 - 238. 11 A Kecskeméti Lapok és a Kecskeméti Közlöny 1938. májustól októberig a kecskeméti rendezvény ismertetése mellett számos híradással szolgált a budapesti és vidéki eseményektől, a kecskeméti érdeklődők utazásairól, a Szent Korona megtekintésétől, a fővárosi aug. 20-i rendezvényről, a városi vezetők hivatalos útjairól és szerepléseitől. 86
