Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Székelyné Kőrösi Ilona: Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén
Kecskeméten a hagyomány szerint ő alapította az Árpád-korban épült, 1794-ben leégett ún. Homoki-kápolnát. Solton úgy tartotta meg a népi emlékezet, hogy István király Mária tiszteletére épített templomot, amelyben később a Szent Koronát őrizték. A hagyomány szerint István alapította az ócsai templomot is. Soltszentimrén a török hódoltság idején leégett Csonkatoronyról tartották, hogy fia, Imre herceg tiszteletére alapította. Más hagyomány szerint az alapítás Imre nevéhez fűződik, aki ott is lakott.2 Szent István a középkori Magyarország egyik legnépszerűbb szentje volt, a középkorban mintegy 300 templom és kápolna viselte a nevét. A ma ismert templomtitulusok többsége a barokk korban keletkezett. Az újkori Magyarországon közel 350 templom patrónusa volt Szent István. Ezek mind augusztus 20-án tartották, tartják a templombúcsút. A nagy tömegeket vonzó rendezvények fontossága és népszerűsége különösen megnőtt azt követően, hogy I. Ferenc császár ünnepnappá nyilvánította augusztus 20-át. A búcsúk jelentősége kiemelkedő volt a régi Szent István titulusú templomok településein. (Az ezeréves Kalocsa-Kecskeméti Érseki Főegyházmegye Szent István titulusú templomai napjainkban a következő településeken találhatók: Kalocsa, Alsómégy, Baja- szentistván, Bugac, Csátalja, Csikéria, Dunafalva, Fájsz, Harta, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskunfélegyháza, Kunadacs, Szentkirály, Tiszaalpár-Tiszaújfalu.)3 Kecskemét szomszédságában a kisebb vonzáskörzetü, Szent Istvánhoz kötődő búcsújáró helyek közé tartozott Kerekegyháza, ahol Szent István ünnepén találkozott a környező települések katolikussága. Kerekegyháza sokfelől érkezett, kezdetben egymás táj szólását is alig értő lakossága számára ezek az ünnepek a közös hagyomány és az összekovácsolódás alkalmait is jelentették. Nemzetiségi területeken - mint például a mai Bács-Kiskun megye déli részén található, bunyevác hagyományokat őrző Csávolyon - ezen a napon magyarul prédikáltak.4 A templomtitulusok és helynevek sok helyen a mai napig őrzik Szent István, illetve az egykori Szent István-templomok emlékét; mint pl. Bajaszentistván, a Duna-Tisza köze több Szentkirály helyneve és Bogyiszlón a Szentkirály-dűlő. Az alábbiakban a Szent István mondakincsből emelünk ki néhány, a Duna-Tisza közére vonatkozó példát. A Kalocsa környéki Fajszon és Foktőn egyaránt ismert történet szerint a fajsziak Szent István királynak köszönhették a nemességüket.5 „A fajsziak nömössége onnand van, hoty Szent István királt az ellenségeji efokták, - de hogy némátok vótak-é, vagy pogányok, ászt mái nem tunni, de - ki akarták vinni az országbú a Dunán hajóva. Hát észt mögtutták a fajsziak, oszt azok nem akarik engenni, hogy erabójják a királt. Nekimöntek az erdőnek. Baltává sok , de ügön sok indát csapdostak ki, úty hogy amikó ászt összefonták, akkó erekesztötték vele a vizet. A hajó se tudott mönni. Akkó a bodonnyajikka körüfokták a hajót, oszt kiszabadították István királt. Azzá hálláta mög észt, hogy a fajsziak amíg fajsziak, addig sönkinek semmive nem tartoznak. (No de hát nem vöt ám az mindig úgy, ahogy ászt eröndőte.) A fajsziak mög még a templomukat is űrúlla nevezték e. Azé van a búcsújuk István királkó. ” Egy Fejér megyében ismert monda szerint a harcosok pihenését zavaró, rendkívül hangosan brekegő békákat István király elhallgattatta. Hasonlít ehhez a kecskeméti hagyományokon alapuló történet, amelyben a király a seregére támadt szúnyogokat 2 KARSAI Géza 1938. 223.; MAGYAR Zoltán 2000. 131. 3 TÖRÖK József-LEGEZA László 1999. Képmellékletek a templomokról. 4 MAGYAR Zoltán 2000. 205-206. 5 KUCZY Károly 1980. 77. Az 1960-as években gyűjtött adatokat idézi: MAGYAR Zoltán 2000. 125. 84
