Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Wicker Erika: Rácok a Duna-Tisza közén a XVI–XVII. században
és az Észtérgom-szentkirályi* temetők, melyek sorát - jelenlegi kutatásaink szerint - legalább három Duna-Tisza közi lelőhellyel egészíthetjük ki. Bár Bács-Kiskun déli fele az említett „Rácországhoz” tartozott, ahol sűrű rác településhálózat létezhetett a XVI-XVII. században, a megye területén a Bácsalmás- óalmási temető 1993. évi feltárása előtt egyetlen lelőhelyet sem kötöttek a kutatók hódoltság kori délszláv népességhez. Az óalmásival való rokonsága alapján azonban két korábban leletmentett temetőről már ma is biztonsággal állíthatjuk, hogy ugyanebbe a körbe tartoznak, ráadásul mindhárom település olyan faluként szerepel 1598-ban, ahol rácok (esetleg rácok is) laktak.- Katymár-Téglagyár (Zalotay Elemér, Szabó György, Komáromy József, Kőhegyi Mihály (1952-1959) közületien9. A feltárt több mint 80 sírt az ásatók a XII-XVII. század közé keltezték, a rövid jelentésekben az etnikum meghatározására nem tértek ki. A temetkezési rítus elemei (karhelyzetek10) és egyes sírok leletanyaga azonban a temetőt (vagy annak egy részét) a XVI-XVII. századi délszlávokhoz kötik. Az eredeztetést az egyik sírban talált balkáni típusú ezüst fülbevalópár is alátámasztja. A területen templomra utaló nyomok nem kerültek elő. A feltárt temetőrész részletes elemzése (leletanyag és temetkezési rítus) adhat csak választ arra, hogy a temetőt valóban az ásatók által jelzett időszakban, a XII. századtól folyamatosan használták-e, avagy a sírok mindegyike XVI-XVII. századi balkáni nép hagyatéka.- Mélykút-Kilátó (Wicker Erika 1990) - közületien1'. A környezetéből jól kiemelkedő homokdombon levő nagyobb kiterjedésű temetőből mindössze 21 sírt sikerült feltárni, melyekben - egy pitykegomb kivételével - melléklet nem volt. A dombon - legalábbis téglából épült - templom nem állt. A temetőt a temetkezési szokások (karhelyzetek) kapcsolják a délszláv körhöz, s figyelemreméltó az a tény is, hogy Mélykút már 1572-ben is rácok lakta település volt12.- Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya (Wicker Erika-1993; Polgár Zoltán 1995— 1996) - 1993. évi feltárás anyaga részben közölt13. A 166 sír leletanyaga (kaorikagylók, nagy- és kisgömbös főkötőtük, pitykegombok, vastárgy- és pénzmellékletek, koporsószögek) és a temetkezési rítus (karhelyzetek) nagy hasonlóságot mutat az említett zombori, dombóvári, győri és esztergomi temetőkkel; a feltárt temetkezések egy részét egy 1631. évi érem biztosan keltezi. A temetődombon templomra utaló nyomokat nem találtunk14. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor költözött a délszláv lakosság a nem sokkal azelőtt elpusztult középkori templomos falu közelébe15. A betelepülők számarányára vonatkozóan sincsenek egyelőre adataink. Annyi bizonyos, hogy az óalmási temetőt a XVII. században és tovább is folyamatosan használják, hiszen az 1631-es pénzzel eltemetett férfi sírja a temető közepe táján volt. * 11 6 GAÁL Attila 1982 7 MITHAY Sándor 1985 8 LÁZÁR Sarolta 1999 9 ZALOTAY Elemér-SZABÓ János 1954; KOMÁROMY József- SZABÓ György 1955; ZALOTAY Elemér 1957; KŐHEGYI Mihály 1959; KŐHEGYI Mihály 1961 10 SZABÓ János Győző 1983 11 WICKER Erika 1991 12 UNYI Bernárdin 1948 57 13 WICKER Erika 1993, POLGÁR Zoltán 1995-1996, WICKER Erika 1999, WICKER Erika 2001 14 A temető feltárását - a NKÖM, Bácsalmás város és a múzeumi szervezet támogatásával - a kézirat zárása után, 2001. szeptemberében folytattuk. További 145 rác és egy szarmata sírt tártunk fel, melyekből a vártnál jóval több leletanyag (tűk, pitykegombok, gyöngyök, stb.) került elő. 15 KŐHEGYI Mihály 1965 152
