Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Papp Árpád: A bácskai városok népességvonzó szerepe a XX. század második felében
Település Személy Relatív arány (%) Abszolút arány (%) 1. Becskerek 14 30,4 20,9 2. Szabadka 10 21,7 14,9 3. Újvidék 9 19,5 13,4 4. Belgrád 5 10,8 7,5 A négy településre összesen 38 82,6 56,7 I. Magyarország 13 61,9 19,4 II. Kanada 3 14,3 4,4 Mindhárom település esetében kiugróan magas a Szabadkára költözők aránya, ezt követik a lokális centrumok, illetve a szomszédos települések. Szabadka vonzereje számos okkal magyarázható: az elsők között kell említenünk az ipari struktúra megerősödését, illetve azt a tényt, hogy a család jövőjét tekintve is adottak voltak a lehetőségek (továbbtanulás anyanyelven). Nem tagadhatjuk le azt a tényt sem, hogy a város lokális ipari központtá válásával a kereseti lehetőségek is kedvezőbbnek bizonyultak más községek lehetőségeinél. Szabadka járás nemzeti jövedelme községsoros lebontásban 1962-ben:7 Lakosság Egy főre jutó átlagos jövedelem Részvétel a járás összjövedelmében (%) Ada 22 234 110 115 5,2 Apatin 34 846 136 860 4,9 Topolya 30 698 141 833 7,5 Bajmok 14 707 118 251 3,0 Kanizsa 34 960 103 146 6,0 Kishegyes 17 144 92 803 2,7 Zenta 31 081 134 326 7,1 Zombor 96 191 127 184 21,0 Ómoravica 13 768 111 415 2,6 Szabadka 122 076 190 577 39,8 Összesen 417 694 139 756 100 Ennek a sajátosságnak köszönhetően Szabadka lakossága nemzetiség, születési hely tekintetében vegyesnek mondható: településtörténeti sajátosságnak tekinthetjük azt a jelenséget, hogy az egyes városrészeket, utcákat nagyobb arányban lakják az azonos vidékről vagy faluból származók. így alakulnak ki a közszájon Kistóbaként, Tordaiak utcájaként emlegetett részek vagy utcák. Ennek oka a hetvenes évek városvezetési sajátosságaiban keresendő, amikor a felparcellázott külvárosi részeket a gyakran egy gyárban vagy vállalatban dolgozó, falubeliek vásárolták meg. 7 Srez Subotica. 1964. 3. 149
