Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)

Korreferátumok–Közlemények - Romsics Imre: Egy pásztorcsalád vándorlása a Kalocsai Sárközben

Kollonits László érsek 1791. június 13-ára Bajára hívta bérmálásra a tataháziakat. A bérmálás során összeírták Bényi András 50 éves tataházi lakost, akinek felesége Kovács Éva volt, édesapja Bényi Gergely. A feljegyzés szerinti születési helye LECER.29 Hat gyermekét is megbérmálták: Anna, Mihály, Erzsébet, Katalin, Klára és András. Más Bényi ekkor nem volt a környéken. Adatunkat különösen érdekessé teszi az, hogy az összeírás szerint a legöregebb Anna 1765-ben már Tataházán született. Érdekes ez azért, mert a bajai Grassalkovicsok 1764-ben kezdték el betelepíteni Tataházát.

Félve említem meg, hogy a bajai halotti anyakönyvben följegyeztek 1769. december 8-án egy 40 éves tataházi nőt. Ő is a telepítés idején érkezett? Esetleg már korában itt voltak a Bényiek?

Az bizonyos, hogy az említett Bényi András 1807. november 13-án már Felsőszent- ivánban bérmáltatta meg legfiatalabb, 10 éves János fiát, aki még Tataházán született.

Egyelőre nem tudunk kapcsolatot teremteni a tataházi, a felsőszentiváni és a baja- szentistváni Bényiek között. Ehhez le kell utaznunk minden plébániára, hogy átnézhessük az összes anyakönyvet. Meggyőződésünk azonban, hogy ugyanarról a családról van szó.

Az egyetlen regőcei adat kivételével az összes adat az Illancsi halmok szomszédságából - Rém, Jánoshalma, Kecel, Sükösd, Nemesnádudvar - és a két Sárköz területéről származik. Mindhárom kistáj kiválóan alkalmas a juhtenyésztésre.

S talán a Bényiek ősi fészkéből érkezett az a Béni Sándor, akit Sükösdön anyakönyveztek 1921. február 2-án. Ő a Hont megyei Egyházmarótról jött.

29 A Lekér vagy Garam-Lekér nevű település a Garam mellett, Bars vármegyében fekszik, 10 km távolságra az Esztergom vármegyei Bény községtől. Mai neve Őakajovo, mely 1968-tól Hronovce-hoz tartozik. A település azonosítását Kustár Rozáliának köszönöm.

121