Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Romsics Imre: Egy pásztorcsalád vándorlása a Kalocsai Sárközben
A bajai anyakönyvekben nagy gyakorisággal szerepelnek a Béri, Bene, Bényei és Bennyei családok. A Béri és a Bene család Szentistvánon is gyakori. A bajai plébánia halottakat nyilvántartó anyakönyvének 1780-1830-as kötetének indexében az 1810/327. szám alatt feljegyezte az indexet összeállító plébános, hogy Bényei András a születési anyakönyvben Bene néven anyakönyveztetett. Valamely bajai család másként írott nevében kellene keresnünk a Bényi család ősét? Nem tartjuk valószínűnek, hiszen a szentistváni anyakönyvek következetesen Bényi formában írják a család tagjainak nevét.23 Amennyiben hihetünk a családi hagyománynak, az ősök mind juhászok voltak.24 Ez azt jelentheti, hogy a család foglalkozásából adódóan költözhetett a Duna és az Óholocén-Dunaág közötti ártéren fekvő, legelőkben gazdag Szentistvánra? Talán a Kollár György feleségeként 1828. május 7-én 70 éves korában elhunyt Bényi Judit volt az első Bényi Szentistvánon? Bényi Judit testvére lehetett a már említett Bényi István, aki nővére férjhezmenetele után követte őt egy új, de már ismerős helyre? Ebben az időszakban bizonytalanok próbálkozásaink. Az azonban bizonyos, hogy újonnan érkezett családról lehet szó, hiszen a halotti anyakönyvekben az első fél évszázadban kizárólag gyermekeket találhatunk. Mellettük csak az 1828-ban 70 évesen elhalt Bényi Juditot és az 1830-ban 62 évesen elhalt Bényi Istvánt találhatjuk. A harmadik felnőtt halott egy fiatalember. Csabai Anna férje, Bényi István 33 éves korában, 1830-ban halt meg. Három kiscsalád rokonsági rendszerét sikerült teljes bizonyossággal megállapítanunk. Bényi Lukács (Luca) és Bényi István (17977-1830) a XVIII. század végén, Bényi József a XIX. század elején születhetett. Születésüknek helyét és idejét nem ismerjük.25 Ugyancsak ismerős a már említett Bényi István, aki 1768 tájékán született általunk ismeretlen helyen. Kun Katalinnal kötött házasságából hat gyermeket ismerünk: Katalin (1809+), János (1910), András (1912), Julianna (1813?), Ágnes (1815), Mária (1817). Föltűnő, hogy a Szentistváni anyakönyvek megnyitásával egyidőben, egymás után születtek a gyermekek. Lukács, István és József a szentistváni anyakönyvek megnyitása előtti testvérei lehetnek a hat gyermeknek? Ők is Bényi István és Kun Katalin gyermekei? Föltételezett szüleik életkora, születésük föltételezett időpontja és testvéreik születésének ideje mindezen föltételezést lehetővé teszi. Amennyiben föltételezéseink igazak, megállapíthatjuk, hogy Bényi István - Kun Katalin férje - a XVIII. század végén vagy a XIX. század legelején három gyermekkel (?) érkezett Szentistvánra, s a letelepedés után újabb hat gyermeke született. A továbbiakban bennünket csak a XVIII. század végén született Bényi Lukács családja érdekel. Általunk ismeretlen helyen és időben kötött házasságot Takáts Mártával. Négy gyermekük született, István (1819-1866), Antal (1822), Erzsébet (1825- 1826) és Ágnes (1828), mindahányan Szentistvánon. A legidősebb fiú Bényi István ugyancsak általunk ismeretlen helyen és időben kötött házasságot Markó Erzsébettel. Ő az, aki hátat fordítva Szentistvánnak, Kalocsa környékén telepedett meg. Ki volt az ő felesége? Az 1818. szeptember 19-én vagy az 23 Itt kell megjegyeznem, hogy egy évszázaddal később a kalocsai anyakönyvekben teljes következetlenséggel Béni, Béni, Bényi formában jegyzik a család nevét. 24 Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a családi emlékezet csak a XIX. század közepéig tudja fölidézni a családfát. 25 A 22. számú jegyzetben már említettem, hogy a bajai Szent Antal templom 1780 utáni anyakönyvei elvesztek, így lehetetlen volt ellenőrizni, hogy Lukács, István és József már Szentistvánon született, esetleg őket még máshonnan hozták az új helyre költöző szülök. így azt sem tudhatjuk bizonyossággal, hogy kik voltak a szüleik. 117
