Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Bognár Anikó: A táplálkozást alakító tényezők
BOGNÁR ANIKÓ A TÁPLÁLKOZÁST ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK A táplálkozás nem csak egyszerűen az életszükségletek kielégítése szolgál, hanem a kultúra része. Véges számú alapanyagból véges számú technikával szinte végtelen variációs lehetősége kínálkozik az elkészíthető ételeknek. Mégis, egy háziasszony, egy település lakói csak meghatározott ételfajtákat készítenek. Miért éppen az a néhány száz étel teijedt el egy faluban? Vajon meghatározó tényező-e ezen a téren a nemzetiség, tükrözi-e a táplálkozás az etnikus sajátosságokat? Miért, és miben hasonlít, illetve különbözik két egymáshoz közeli, de eltérő nemzetiségű és vallási összetételű falu táplálkozáskultúrája? E kérdések 2000 júniusában, Érsekcsanádon fogalmazódtak meg bennem, a falu táplálkozási hagyományait kutatva, és erősödtek meg akkor, amikor dusnoki rácok étkezési szokásairól gyűjtöttem. Dolgozatomban azokat a tényezőket vázolom föl, és próbálok rendszert alkotni belőlük, amelyek a táplálkozást befolyásolják. Egy teljes rendszert írhatunk le a bemutatott sablon segítségével, felvázolhatjuk az étkezést alakító tényezőket I. Az egész közösségre ható tényezők Azokat a tényezőket sorolom ide, amelyek a közösség minden tagjának étkezési szokásait alakítják, amelyek alól senki nem vonhatja ki magát retorziók nélkül. Két alapvető csoportba sorolhatóak: természeti és társadalmi tényezők. AJ Természeti tényezők 1. Környezeti jellemzők A település közvetlen környezete lehetőséget nyújt a természetben megtermett javak fogyasztására. A folyó közelségéből magától értetődik a rendszeres és gyakori hal- fogyasztás, az állandóan meglévő alapanyag miatt pedig a halételek változatos elkészítési módja. Érsekcsanádon megtalálhatóak az igen archaikus halszárítás nyomai. A hasukon felhasított csukákat beirdalták, sózták, és zsinegre felfűzve szárították. Télen kiáztatták, és paprikás krumpliba főzve fogyasztották. Általában katolikus, görög katolikus vidékek böjti ételeként szokták a szárított halat emlegetni, a református Csanádon azonban a természet kínálta alapanyag miatt készítik. A halászlét etnikai és vallási különbözőségek ellenére ugyanúgy tésztával fogyasztják a dusnokiak és az érsekcsanádiak is. A legelőn, ártéri erdőkben gombákat gyűjtöttek: laskát, őzlábgombát, csiperkét, füzfagombát, szegfűgombát szedtek. Leggyakrabban pörköltnek készítették el őket. Szedret friss fogyasztásra gyűjtöttek, a bodzavirágból pedig szörpöt készítettek. 100
