Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
37. A pap kutyája Volt egy pap. Falusi pap volt, birtoka volt. Meg fogatja. Hát, ugye, a papnak a birtoka az kívül volt a falun. A papnak volt kocsija, lova, kocsisa is volt neki. Az egy nagyon szép fiatalember volt. A papnak meg volt egy nagyon szép kutyája. Hát, aztán mennek kifelé a birtokra. A pap mindig vitte a kutyáját. A kutyát úgy hívták, hogy Pincsi. De ezt ne felejtse ám el! Aztán mennek egy nádas közt. Hát a pap gyönyörködik a nádban. Két oldalról zöld leveles a nád, alatta víz.- O, de szép táj ez, János! - mondja oszt a pap. Azt mondja János:- Azon gondolkozók, tisztelendő úr, hogy ha már ilyen szép a határ... Ott van az a Pincsi kutya... Nem kellene ezt kitaníttatni a tisztelendő úrnak? Olyan okos kutya...- Dehogynem, János! - azt mondja - Szeretném én ezt kitanítattni, hogy tudományos szakember legyen belőle... Azt mondja János:-Tisztelendő úr! Van énnekem egy sógorom, Budapesten lakik. Az ilyen kutyaidomár. Oszt kitanítja a kutyákat úgy, hogy tudnak beszélni, számolni, olvasni... Oszt azt mondja a pap:- Hát, osztan ez az idomár megtanítaná az én kutyámat? Azt mondja János:- Tisztelendő úr, ha én beszélek a sógorommal, ezt a gyönyörű kutyát elfogadja, fölveszi az iskolába. Ez Budapesten lakik - azt mondja -, egy jómódú tanárember. Sok pénzt fizetnek ott ám egy kutya-kitaníttatásért...- Nem számít János - mondja a pap -, nem számít a pénz. Csak ebből a kutyából legyen egy tudományos valami.- Hát, jól van, tisztelendő úr - azt mondja János -, erről beszélgethetünk, de oda fel kell menni, a tanár úrral beszélni.- Jól van, János! Hazamegyünk, oszt megbeszéljük a dolgot. Haza is mentek. A pap elmeséli a szakácsnénak, hogy a Pincsit ki kellene taníttatni. János tud egy kutyaiskolát, ahol a kutya megtanul beszélni, írni, olvasni, számolni. Kitanítja. Úriember lesz a kutyából. Azt mondja a szakácsné, hogy:- Én nem bánom! - mondta a szakácsnő, mert az haragudott a kutyára, mert mindent szabad volt ott a kutyának, a szakácsnő meg nem szerette. Elkerülne már a Pincsi a háztól... Megy a pap az istállóba, mondja Jánosnak, hogy:- János, fölmégy Pestre, beszélsz a sógoroddal. Megegyeztünk, hogy kitanítattjuk a kutyát. Azt mondja János, hogy:- Hát, tisztelendő úr, fölmegyek ám én Pestre. De nem nagyon tudom a járást.- Én meg úgyse tudom! - mert a pap még sose volt Pesten.- Hanem János! - azt mondja - Adok én útravalót neked. Majd megkeresed 97
