Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
- Azt mondja, hogy van a kemencében egy jó, finom tál mákos rétes. Együnk azt! Meg volt az asztal rakva, ették a mákos rétest. Beszélgettek, aztán megoldódott a nyelvük, meg, a jó bortól...! Mesél Szegény Péter mindent, azt is, ami nem volt igaz.- Hát, ez a lóbőr, szegényember, micsoda ottan? - kérdi a gazda.- Ez olyan, hogyha ezt megkopogtatjuk háromszor, ez azt varázsol az asztalra, amit az ember kíván.- Igaz ez?- Hát, látta, gazduram...! A pörköltöt, a bort, a süteményt... mindent a lóbőr varázsolt ide.- Nem adná kend el ezt a lóbőrt?- Ez nem eladó! Ez nekem a megélhetőségem!-Adja el! Mennyiért adja? Megveszem! Addig alkudozott, hogy egy fél véka aranyért eladta a Szegény Péter a lóbőrt a gazdának. Az aranyat beletették a szegényembemek a tarisznyájába, a lóbőrt meg ki tették az asztal másik végére.- Meg kell háromszor pöccinteni, oszt azt varázsol, amit kíván...- Na, de feküdjünk le! Ugye, elnyomta őket a fáradság. Lefeküdtek, elaludtak. Odabent ám, a szobában, nem ám a padláson! Mert ez becsületes szegényember, ennek varázslóbőrje van! De Szegény Pétert bolygatta az igazságtalanság, hogy ha a gazda korábban ébred, megpötyögteti a bőrt, oszt nem szól... Fölébredt Szegény Péter, felvette a tarisznyát, s a fél véka arannyal elillant. Elköszönt az ajtófélfától, elment vissza, haza. Elkelt a lóbőr. Nem kellett a városba menni! Hanem aztán vett nagyon szép két sárga lovat, ezen a sok pénzen, amit eladott a lóbőrért. Oszt akkor kiment harmadnapra szántani. Szántott, oszt fütyürészett ott Szegény Péter. Látja Gazdag Pál.-Az anyját! Micsoda két szép sárga lóval szánt és futyürészik a szegényember! Nem bírt nyugodni Gazdag Pál - kiment hozzá.- Honnan vetted a lovakat, Szegény Péter?- Ó! Jót tettél velem! Agyonütötted a rossz gebe lovam. Bevittem a városba. Ott voltak éppen Pestről a lóbőrkereskedők, vándorkereskedők. Megvették, olyan pénzt adtak érte, hogy ezt a két lovat már rögtön meg is vettem, de még odabenn van a kocsi is.- Hogyne?! Meddig lesznek itt azok a lóbőrkereskedők?- Azok oszt, komám, sokáig. Lóbőrt szednek, meg rengeteg bőrt. Szedik a rossz lóbőröket.- Igaz?- Igaz! Hát, látod! Itt a jó két sárga ló, a lóbőrért vettem! Bemegy a gazda. Azt mondja a kocsisának:- Vezessetek ki öt lovat az udvarra. Mind az ötöt fejbe vágni azonnal! Megnyúzni őket! Viszem a városba! Mennyi pénzt kapok én? Amaz azért az egy rossz lóért kettő 73
