Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 14. Hiedelemtörténetek
Hiedelemtörténetek 140/A. [A garabonciás diák megrontja a gazda szekerét] Én ezt nem láttam ám egyet se! Én ezt gyerekkoromban csak hallottam. Voltak olyan boszorkányok... Hogy megrontotta a másik embert. Csak így mesélték... Ment a vándor az országúton. A jómódú paraszt meg elhajtott mellette két jó lóval, kocsival. De nem hívta a vándort fel, hogy ülj föl a kocsira... elvitte volna. Megmérgesedett a vándor. Azt mondja: — Nem sokáig mégy te ezzel! Alig hagyta el a gazda a vándort, húsz-huszonöt méterre kiesett az egyik kerék. Aztán, mire a gazda összeszedte a részeket, kereket, addigra odaért a vándor is: — Na, mi történt?- Kirázkódott a kerék, pedig sose szokott... Megint elvágtatott a koma, de kiesett a másik kocsikerék. Mint az elébb. Mire összeszedte a gazda, akkorára a vándor utolérte.- Na, mi történt? — Hát - azt mondja —, meg vagyok rontva.- Hát, gazduram, véletlen van ez így... Oszt ez a vándor, ő maga meg tudta rontani, hogy a kocsikerék kiesett, anélkül, hogy hozzáért volna. * 140/B. [A garabonciás diák megrontja a gazda szekerét] Ment az országúton a vándor, fáradtan, batyuval. Utolérte a gazda lovaskocsival. Jó két lóval haladt, elkerülte a vándort. Annyit se mondott, hogy gyere, üljél föl a kocsira. A vándornak nem jól esett, hogy elkerülte a gazda. Üres kocsi volt, egymaga feszitett csak az ülésen. Megbosszankodott a vándor... Elhatározta, hogy ő megjátssza a gazdát. A vándornak a gondolatára, bűbájosságára az egyik kerék kiesett. A gazdának meg kellett állni, a kereket visszavinni, mindent összeszedni. 178
