Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
55. A buszma fiú Volt a zsidónak egy fia. Nagyon buszma volt szegény. Járatlan. Osztan nem tudta, hogy hogy kell a lányokkal viselkedni. Meg is nősült, de nem tudta, hogy mit kell csinálni az asszonnyal. Hazamegy a fiatalasszony, panaszkodik az anyjának:- Édesanyám! Olyan buszma ez a Kóbi, hogy nem tud semmit. Hát, azt mondja a lánynak az anyja, hogy:- Eredj el, kislányom, az apósodhoz, és mondd el neki. Énnekem hiába mondod. Az apósod tanította a fiát. Az anyja Máriáját, erre-arra! Hát miért nem tanította meg, ha megnősül, mit kell csinálni az asszonnyal... Elment a fiatalasszony, mondja az apósának:- Tata, hát olyan buszma a Kóbi, hogy nem tud semmit.- No, majd fiam, elmegyek én hozzátok estére, azután én majd megtanítalak, hogy hogy kell brígelni. Magyarázta oszt az öreg a fiának, hogy hol tapogassa meg az asszonyt. Legelsőbb az asszonyt ott kellett körültapogatni a Kóbinak, ahol a legpuhább részét megtalálja.- Azután tapogasd meg, fiam, magad körül, ahol a legkeményebb rész van tenálad. Ezt a legkeményebb részedet oda beleteszed az asszonynak a legpuhább részébe. Közben - azt mondja —, majd én itt állok az ajtóban. Ahogy én nyitom-csukom az ajtót, te meg úgy húzogasd azt a keményebb részt ki meg be. Jól van! Megcsinálta Kóbi. Megtapogatta az asszonynak, ahol a legpuhább a része. Omagát is... Az öreg meg várta a végét.- Kész van, táti! - mondja a zsidó. Az öreg mondta is hangosan:- Csukom, nyitom... csukom, nyitom... A Kóbi ugyanabban az ütemben húzgálta a szerszámját. Egyszer, amikor kezdte a kocogóra ütni, azt mondja a Kóbi az apjának:- Gyorsan, Táti, mert Isten bizony elhagylak...! * 55. Feketézőmese [I.] Abban a feketéző világban általában élelmiszerhez úgy lehetett jutni, hogyha ruhaneműt adtak érte. A pestiek elraktározták a ruhákat, oszt mikor jött a szegénység, akkor lehordták az Alföldre, oszt zsírért, szalonnáért, babért, borsóért, lehetett - nem pénzért - elcserélni. 118
