Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
A koma belemarkol a túróba. Kapja be, meg se nézte... Bekapta...- De keserű...! Hát, oszt nézik, szagolgatják...- Hát, még ilyen huncut lánnyal nem találkoztunk... Hát, ez nem énrajtam történt, én ezt csak halottam... * 54. [Egy szekér kukorica] Hát, lehet, hogy nem volt igaz - de mesének jó volt... Volt egyszer egy jómódú paraszt. Volt neki egy legényfia. Aztán szerette volna már az apja, hogy a gyerek megnősüljön. De nem ment a gyerek sehova se. Nem volt legény... Ráhagyom mi volt... Aztán egyszer az apja azt mondta, hogy:- Na fiam! Morzsolunk egy szekér kukoricát, oszt azt te elviszed a piacra! Hát, jó...! Morzsoltak egy szekér kukoricát télidőben, befogatott az öreg a fiával, oszt elhozatta a piacra. Kérdezte a gyerek, hogy:- Mennyiért adjam én ezt, apám? Azt mondja neki, a gyereknek, hogy:- Hát, fiam, azt egy baszásért adhatod el. Jöttek a vevők...- Hogy a kukorica, komám?- Hogy a kukorica, öcsém?- Egy baszás!- Hej, az anyádba, erre-arra! - azt mondja - Majd lefogsz itt bennünket...?! Erre jött egy csinos fiatalasszony:- Hogy a kukorica? Hát, mondta, hogy mi, mennyi... Oszt az asszony nem ijedt meg. Azt mondja:- Itt a szekér kukorica, meg osztan jön a jó is... El van kelve! Jöjjön, hozza! Én megyek a biciklivel maga előtt, húzássá ide meg ide, ebbe az utcába! El van kelve a kukorica! Az asszony menet közben vett egy liter piros bort, meg amikor bekanyarodtak az utcába, akkor megmondta, hogy ennyi szám alá jöjjön, én megyek biciklivel. Elhagyta a legényt. Akkorára összekészített rántottét meg piros bort. A fiatalembert megvendégelte. Aztán pakoltak le a szekérről. A koma azt hitte, hogy ez a reggeli, ez volt a ..., amit megszabta az apja.- Köszönöm szépen, néni, a baszást. Oszt elhajtott. Nem tudta az ártatlanja... 117
