Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Zorn Antal: Trianon – Katymár. Két községi vezető tragédiája
mivel a bíró a jelzett időpontig nem jött elő rejtekhelyéről - egy módosabb gazda kifizette a jelzett összeget, s így megmenekültek a túszok/0 Bácsmadaras községet a szerbek csaknem teljesen kifosztották és most a község képviselőtestülete 800.000 korona kölcsönt vett fel a legsürgősebb kiadások fedezésére - adja hírül a Jánoshalmi Újság 1921. november 25-iki számában. Katymár déli részéről a szerbek elhajtották a lakosság marháit, elvitték a takarmányt is/’6 1921. augusztus 21-én végre a szerbek elhagyták a Bajai Háromszöget. Velük, illetve utánuk távoztak kiszolgálóik, aktív támogatóik is. A távozni szándékozó személyek, családok részére a szerb hatóságok biztosították a politikai menedékjogot. Augusztus 21- én az utolsó vonattal hagyta el Baját az emigránsok kis csoportja. Az „Ébredők” (Ébredő magyarok mozgalomról van szó) kőzáporral árasztották el őket. A határ felé távozó vonat minden állomáson újabb menekülőket vett fel/’7 Ugyancsak ezen a napon hagyhatta el Katymárt Ispánovity Pál és Schnobl Ferenc is. A szerbek kivonulása után augusztus 21-én megérkezett Horthy kormányzó Nemzeti Hadserege 9. ezredének zászlóalja Bajára. Itt a visszahelyezett polgármester Borbíró (Vojnics) Ferenc dr. köszöntötte őket, s méltatta a nap jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a megbocsátás szellemét hozta magával: a megtévedteket szeretettel fogadják, csak a hazaárulókat állítják bíróság elé/’8 A lapokban közzétették azt a rendeletet, amelynek értelmében „gyorsított bűnvádi eljárást” kell alkalmazni... azokra a bűncselekményekre is, amelyeket a Trianonban kötött békeszerződés életbe léptetése folytán a SHS állam hadserege által kiürített délvidéki területen 1918. évi október 31. óta hatósági jogkör bitorlása, törvényellenes uralom létesítése, fenntartása vagy visszaállítása érdekében vagy arra irányuló összefüggésben követték el...”39 Augusztus 26-án így ír egy helyi lap:„A felszabadult községek katonai megszállása után mindenütt összehívták az 1918. évi községi képviselőket és elöljárósági tagokat, akik átvették a községek vezetését a szerb közigazgatástól kirendelt elöljáróktól és a Kormányzóra letették a hűségesküt.40 A katymári közigazgatás megerősítése céljából az alispán Pálics Antal volt kossuthfalvi jegyzőt rendelte ki.41 Az elmenekült kollaboránsok közül a bajaiak Zomborba, sokan Szabadkára mene-' kültek. A katymári vezetők Bajmokra kerültek. A Jugoszláv Királyság bőségesen megjutalmazta egykori kiszolgálóit. Ispánovity is, Schnobl is 50-50 kh földet s házat kapott Bajmokon. Ott éltek, gazdálkodtak. Nyilván nem rosszul, mert néhány év múlva Schnobl Katymáron élő veje, Schneider István és családja is Bajmokra települt. Schnobl Ferenc letartóztatásakor megemlítette, hogy menekülniük kellett, mert a helyi gazdagok, elsősorban a Puhl és Thil család bosszújától féltek, hisz a kegyetlenkedésekért, trianoni tettükért a templomdombon való felakasztásukat helyezték kilátásba.42 Akik elmenekültek, akkor elkerülték a felelősségrevonást. Az itthonmaradottak azonban nem. Bácsalmáson két bunyevácot tartóztattak le az újvidéki nemzetgyűlésben való részvételért, egy svábot, mert tagja volt a Párizsba utazott delegációnak.4’ Felsőszentivánon a szerbek leghűségesebb kiszolgálóját, Vidákovicsot 4 évi börtönre ítélték.44 Raics Balázs szabadkai plébánost a bevonuló magyarok 1941. áprilisában letartóztatták. Felelősségre vonás helyett a budai ferencesek kolostorába zárták. Köszönhette ezt a magyar kémelhárítással való jó kapcsolatának. 1941. június 4-én levéllel fordult gróf Zichy Gyula kalocsai érsekhez: „...azzal az alázatos kérelemmel, méltóztassék ügyemet atyai kegyességgel intézni, ne engedje, hogy engem mint ez ország ellenségét tekintsenek mert nem is vagyok, s nem is akarok lenni, hanem adjon alkalmat, hogy hí160
