Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok rokonsági terminológiája
házaspárok feltüntetésével együtt maga a szűkebb rokonság. Az ágazat ízekre osztható, amely időben jelöli a leszármazás távolságát a számítás kiindulását adó őstől, és egyúttal egy generáción belül a távolságát is jelöli. Az íz és az ágazat kifejezéseket felváltva is használhatják. A rokonsági csoport tagjai az egyenesági rokonság viszonylatában azok, akik a közvetlen felmenők sorába nem tartoznak, de ezekkel konszangvinikus rokonságban (vérrokonságban) állnak. Pl. a nagyszülők és a szülők testvérei, azok gyermekei és ezek leszármazottai. Rokonsági értelemben használják még afamília kifejezést. Általánosan emlegetik a rokonokat, többesszámba tett családnevükön is. Pl. Mándicsok. Pejoratív kifejezés a banda, a retye-rutya, a dinasztia. A rokon egyének egymás megszólítására külön megkülönböztető szólítási módot használnak, amely pontosan, vagy egy rokonsági kategóriába besorolva jelöli a rokoni kapcsolatot. A vegyes házasság esetén is megmarad ez a folyamatosság. A magázás-tegezés alá-fölé rendeltséget tükröző építménye a nagycsalád hajdani kiterjedésére mutat ma is. Mai változatos formái a régi családszervezet felbomlását bizonyítják, és a szétesett régi családviszonyok töredékes módon való továbbélését tanúsítják. A patriarchalis családviszonyok emlékei rohamosan pusztulnak jelenkorunkban. Több generáció él ugyanazon a településen, végzi többé-kevésbé ugyanazt a munkát, nevelkedik ugyanazon kultúrában. Egy átlagos méretű faluban, mint a miénk, mindenki mindenkit ismert. A rokoni hálózat jelentette azt a kört, amelyben az egyén biztonságban mozoghatott. A közös munkák, a közös ünnepek, lakodalmak, temetések, nem csupán a rokoni összetartozás érzését erősítették, hanem egyúttal tudatosították is, hogy ez az a kör elsősorban, ahonnan valaki segítséget remélhet, és erre a körre száll vissza a kör minden tagjának valamennyi cselekedete. A hagyományos faluban a rokoni hálózat egyúttal egy viszonyítási rendszert is jelentett, aminek segítségével bárki könnyen elhelyezhette bármelyik falubeli társát a közösség egészében. A vér szerinti (konszangvinikus) rokonság és a házassági (affiniális) rokonok megszólítása a múltban szigorú szabályok szerint történt. A hagyományos paraszti társadalomban a rokonságnak igen nagy volt a jelentősége, s a rokonok egymáshoz való viszonyát meghatározott szigorú szabályok őrizték. A nagy rokonság büszkeséget jelentett. Szinte azt mondhatnánk, nem számított teljes értékű falulakónak az, akinek nem volt komolyabb rokonsága. Ez a helyzet az egyre gyakoribb ki- és beköltözésekkel már sokat változott. Rokonsági szálakkal az egész falu keresztül-kasul van szőve. Egy-egy lagzin ott a fél falu. Kifelejteni egy rokont a meghívottak közül (harmadízig) életre szóló haragot jelenthet. Beszélnek gazdag, szegény, koldús rokonokról. A jómódúak lenézik a szegény rokonságot, - tisztelet a kevés kivételnek - kötelességeiket ezekkel szemben nem teljesítik. A rokoni elnevezések és megszólítások sűrített formában tükrözik a rokoni kapcsolatoknak szinte egész rendszerét. A régről és messziről hozott szokásaikat a jövevények az új viszonyok között máig őrzik az utódokban. így a rokonsági elnevezéseket is. Nem is szólva a bunyevácoknál oly nagyon dívó ragadványnevekről, melyekben a humoruk is benne van. A nagycsaládi ragadványnév a hivatalos vezetéknévvel együtt használt megkülönböztető név, amely nemzedékek során a hivatalos név részévé válhatott. Olykor csak a ragadványnévből derül ki, hogy mely családhoz tartozó rokonságról esik szó. Kivételes az olyan bunyevác ember a falunkban, akinek a népi használatban ne volna legalább egy ragadványneve. Gyűjtésem szerint Csávolyon a bunyevác ragadványnevek száma 152. Kiragadott példát említek. A község alapítói közé számítanak a MÁNDICSOK. Ma is népes számban vannak leszármazottaik. Ragadványneveik alapján 90
