Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Fehér Zoltán: Bátya ragadványnevei
Guzsván Kovács György így volt világosan megkülönböztethető Vida Györgytől és Guzsván Györgytől. Az 1828. évi névsorban szerepel "Josef Jelo Getzo" neve.17 A Getzo itt nyilvánvalóan ragadványnév, a Gergely magyaros becéző formájából a "Geci"-böl származik. Ez a ragadványnév már száz évvel korábban is lejegyzésre került, 1728-ban ugyanis a keresztelési anyakönyvben így jegyeztek be egy bátyai embert: "Paulo Hegedűs Gechi". A Gecci csn. 1741-50 között egyszer önállóan is szerepel az anyakönyvben. Ma egy Guzsván hivatalos nevű család ragadványneve. 1847-ben már nem elegendőek a pontos identifikálásra a keresztnevek, mert pl. Argat Mártonból 3, Argat Pálból 3, Molnár Mártonyból 4, Marokity Józsefből 7 és Jánosits Jánosból 8 is van a felnőtt házas zsellérek között.18 Az összeírt személyek pontosabb elkülönítését többféle módon próbálják megoldani. Egyik megoldás a kettős keresztnévadás, amelyek közül az első minden bizonnyal az apa keresztneve lehetett. Pl. Argat Fér. Josef, Argat pál János. Próbálkoznak kettős családnevekkel is. Valószínű, hogy itt is a második vezetéknév az apára utalt. Pl. Miklosity Szőke Márton, Szurop Guzs(ván) András, Perity Kir(ály) Jóseff. Ezek a hármas nevek ma is élnek. Nem tekinthetők ragadványnévnek. Megjelennek azonban az igazi ragadványnevek is. Pl. Fekete Jósef Dudás, Marokity Jósef babok, Marokity Jósef kert., Perity Pál földike. Az utóbbi kivételével a felsorolt ragadványnevek élnek. Nyilván foglalkozásuk miatt kaphatták a következő ragadványneveket: Gerjeni bog. Márton, Matanin pál Kov., Matota Tak. János, Molnár hajd. Jósef. A Bognár, Kovács, Takács ragadványnevek ma is élnek. Most pedig lássuk a ragadványnevek mai használatát. Az 1950-es években hivatalos nevükről még a szomszédok sem igen ismerték egymást. "Ki is az az Anisity János? Hát persze, az a Barkija Jani, Jankejo Bárkin!" - mondták. Láttuk, hogy a 18-19. századi iratokban a ragadványnév hol a család- és a keresztnév között, hol a keresztnév után állott. A mai nyelvhasználat azonban nyilván régebbi gyakorlatot őriz, amennyiben a ragadványnevet a hivatalos családnév helyett használja, tehát nem Szarvas Gmázó János - írásban ugyan Szarvas G. János -, hanem Gmázó János vagy Jankejo Gmázin. Nem Jelencsity Anna Matán, hanem Matán Anica vagy Anica Matánova v. Matánka. A magyaros személynév sorrendnek - családnév + keresztnév - igen erős és régi gyökerei vannak. Már a 18. század elején is , latin szövegben gyakran ilyen sorrendben írták be a neveket. A 18. század harmadik évtizedében pl. Vlahich Gyögy plébános így is bejegyez személyneveket: Vucina Gregori, Canachy Michal, Jánosi Pal. Petrus Lipovacz plébános 1733. szept. 29-én magyarosan írja be a megszokott latin sorrend helyett Szabó Pál és Kapitan Istók nevét.19 A bátyai rác nyelvben, ha valakinek a nevéről érdeklődnek, már a kérdésben különbséget tesznek , hogy a hivatalos - "magyar" vagy "Írott" - nevét, a keresztnevét vagy a "rác nevét" akarják-e tudni a kérdezettnek. A "Kako se piseá?" kérdésre az "Írott" nevet mondják. Pl. Jelencsity Mihály vagy Miseja Jeleneié. A "Sto ti je ime?" kérdésre a keresztnévvel illik válaszolni. Pl. János vagy Jankeja. Ha viszont a kérdés így hangzik: "Cija si?", akkor a kisgyerek ragadványnevével válaszol: "Petrokina lepa, Tako viäe néma." (Petrókináék szépe, Olyan több nincs.") A belső keletkezésű - család - és keresztnévi eredetű - ragadványnevek egy része - ev, -ov toldalékot kap. Pl. Anicicev, Hargatov. Ez a jelenség a délszláv népek közül leggyakrabban a macedónok között fordul elő.20 Bátya rác eredetű népessége azonban valószínűleg nem Macedóniából érkezett. A jelenség tehát továbi kutatást igényel. Más Bátyai belső keletkezésű ragadványnevek az -n toldalékot kapják. Pl. Palöikin, Sarokin. Mindkét toldalékcsoport megfelel a magyar -é birtokjelnek. Az Aniőiéev tehát 85
