Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Kriston Vizi József: A társasélet és a szórakozás formái a többnemzetiségű Garán (1930-as, 170-es évek)
vesztette mindet,úgy újabb 10 szemet kapott, de annak már ára (10 fillér) volt. Legelterjedtebbek és ma is ismert kártyajátékok Garán: kontrázás, ulti, zsírozás vagy a talonmáriás, amelyről úgy tartották, s jogosan, hogy hármasban az igazi... A németek tréfás, egymástól körbe húzogatós kártyajátéka volt az ún. „sófkop’asz”, amit nőkkel közösen is játszottak. Aki veszített az bégetett, innen a játék neve: „birkafejes”.1’ A társas együttlét, közös szórakozás ilyen és hasonló ideje alatt mindenki elmondása szerint legföljebb 4-5 pohárka bor fogyott el fejenként... 4. A már serdültek,a házasság előtti fiatalság és a felnőtt (jobbára) férfiak megszokott találkozóhelyei voltak Garán is a kocsmák (kréma, trinkstube).Ha figyelembe vesz- szük a bevezetőben felvázolt helyi tagoltságot -vagyoni helyzet és nemzetiség szerint-, akkor talán nem is olyan meglepő, ha elmondjuk: a két háború közti évtizedekben 14 kocsma működött Garán; Györgypusztán pedig kettő: az ottani Gazdakör és Schmidt István tulajdonában.14 A két leghíresebb: a volt vasúti, Knipf-féle és a Fő utca délkeleti oldalán lévő Ginder-kocsma ma is működik, - az ÁFÉSZ váltakozó szerencséjű bérlői révén. Más kocsmák vagy vendéglőépületek magánkézben vannak, vagy valamilyen másféle közösségi célt szolgálnak. Ezek egyike 1925-től az Ipartestület rendszeres összejöveteleire való, másika a napokban végleg elbontott nagy épület: a „Kaszinó”, bunyevác és német nagygazdák gyülhelye volt. A szezonális munkák előtt itt beszélték meg az árakat, a főbb munkák rendjét. Saját társasági életet szerveztek maguknak, s évente néhány alkalommal mulatságot családjaiknak. 1946-tól ez lett a kultúrház, majd a Tsz-Klub. Az első rendszeres tánciskoláknak az 1920-as évek közepétől ez az épület, illetve ennek kisterme adott helyet télidőben. A divatos és illendő társasági táncok elsajátíttatását mindkét nemzetiség hangadó családjai szorgalmazták, s így egyfajta divatját is megalapozták ennek. Az iskolából kimaradtak, vagy a legfölsőbb osztályosok (12-13 évesek) évente váltakozó létszámban, - persze az anyagiaktól is függően vettek részt ezen. Nem volt ritka, hogy egy-egy évjáratban azonos számú vagy több bunyevác család fizette be a gyermekét, míg „sok spórolós német nemigen kapacitálta fiát-lányát.” Stefan Keiner ragyogó monográfiája sok (Ziel- vagy Knipf-féle) foto kíséretében külön kis fejezetet szentel a tánckurzusoknak. 15 Ebben szól a tánciskola végét jelentő vizsga egyik érdekes aktusáról, amikor a leányok (az előző napokban folytatott hosszú vita és női rokonszenv-gyülések után) a nekik leginkább tetsző fiúk vagy legénykék nyakába, illetve mellére erősítve cigaretta füzéreket raktak. Akinek a legtöbb ilyen díszsorozat jutott, az lett a „király”, s bizony -ha apja már elnézte fia lopva folytatott dohányzását,- egy évre előre finom füstölni valóra is szert tehetett. Az 1939-es tánciskolái zárón készült fénykép tanúsága szerint 13 fiúból 4 büszkélkedhetett jelentősebb „dohány-árudával”, míg kettő közül már biztosan a leánypártoló apák pénztárcája döntötte el a versenyt.16 5. A német asszonyok és leányok az 1930-as évek végén még tartották saját fonóházukat (spinnstube), bár a két fotó tanúsága szerint a kerekes guzsalyt működtetők mellett egyre több a napközben inkább horgolni, hímezni összejáró nő. Idős bunyevác asszonyaink ezt a hagyományos prélóként emlegetik.17 A kocsmák emellett főként a német és a bunyevác mindkét nembéli iflak rendszeres vasárnapi és ünnepi táncalkalmaihoz nyújtottak helyet. A garai kocsmákban kivétel nélkül egy kisteremben legalább egy biliárd asztal állt (áll ma is), ahol italra folyt a versengő játék. A fiúk 16 éves kortól mehettek ide, az apa vagy a nagyapa szemhúnyásával, csak lopva azért. „Látszott az úgyis, hogy elnézik-e vagy sem.” Az idejáró legifjabbaknak is adódott megfelelő feladat: a szintén kocsmai (szabadtéri) tartozék: a kuglizónál való bábuállítás. Egymással versengtek, szöktek el otthonról minél korábban, hogy ők legyenek 17
