Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Zorn Antal: Trianon – Katymár. Két községi vezető tragédiája

hatását megtagadni, miután Hornyák Sándor tizedes volt és Keserű János is hosszabb ideig katonai szolgálattal rendelkeztek, igy feltétlenül tudomásuk volt arról, hogy ez egy törvénytelen, illetve törvény ellenes parancs, amelynek végrehatásával bűncselekményt követnek el és igy a szolgálati szabályzat vonatkozó rendelkezése értelmében a parancs végrehatását meg kellett volna tagadniok. Ez annál is inkább lehetséges lett volna, mert miután Katymárról útbaindultak, egyszerűen Baján jelentkeztek volna, hogy ilyen és ilyen parancsot kaptak, de ők azt nem hajtották végre. A népbíróság álláspontja szerint vádlottak tehát kimerítették a cselekményükkel a rendelkező részben meghatározott bűncselekmény tényálladéki elemeit, nevezetesen tettesei, illetve részesei voltak emberek tör­vénytelen kivégzésének. Minthogy a népbíróság vádlottakkal szemben beszámítást kizáró és büntethetőséget megszüntető okot nem észlelt, vádlottak bűnösségét megállapította és őket megbüntette. A büntetés kiszabásánál a népbíróság vádlottakkal szemben súlyosító körülményt nem észlelt. Míg enyhítő körülményként mérlegelte Vámos Ferenc vádlottnál nős. egy gyermekes családos voltát, Hornyák Sándor vádlottnál nős. I gyermekes családos voltát, büntetlen előéletét, csekélyebb műveltségét. Keserű János vádlottnál pedig kettő gyermekes családos voltát, büntetlen előéletét, egészen alacsony műveltségi fokát, va­lamint azt, hogy ő mint járőr beosztott Hornyák Sándor parancsnoksága alatt volt. Mindezekre tekintettel a népbíróság úgy találta, hogy Hornyák Sándor és Keserű János vádlottakkal szemben az előírt legkisebb bünte­tés, a 10 évi kényszermunka túl súlyos lenne, ezért velük szemben az enyhítő körülmények figyelembevételé­vel a Btk. 92,tj-át alkalmazta és a rendelkező rész szerint büntette meg őket. A népbíróság vagyonelkobzást a vádlottakkal szemben nem szabott ki. mert a népbíróság álláspontja szerint az eltartásra jogosultak rászorultsága indokolttá teszi ennek mellőzését A népbíróság a tanukat a védelem ellenzése dacára is megeskette, mert az eskü mellőzésére törvényes ok nem forgott fenn. A védelem kérte Nagy Pál tanukénti kihallgatását, ezt a népbíróság mellőzte, mert a népbíróság állás­pontja szerint Nagy Pál az ügyre nézve lényeges vallomást nem tehet Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvény szakaszokon alapszanak Bácsalmás, 1948. évi április hó 22. napján dr. Kovács László Szilveszter Rózsa Horváth István Maróti János a tanács elnöke népbírák”5" A vádlottak büntetésüket teljes egészében letöltötték. UTÓSZÓ Az első világháborút záró Párizs-környéki békék megalkotásában részt vevők közül sokan hősök, még többen bűnbakok lettek. A nemzetek, a kormányok magas politikai érdekeik alapján osztották a résztvevők számára a jutalmakat, a büntetéseket. Mégsem hagyhatom szó nélkül eme első világháborút záró békében így-úgy közreműködő, politi­kailag laikus szereplők sorsának bemutatásakor azt a tényt, hogy a II. világháború végén is történtek hasonló cselekedetek. Bács-Bodrog vármegye alispánja a belügyminiszternek jelentette, hogy több délszláv-lakta községben megalakították politikai-önigazgatási szerveiket, jugoszláv mintára. Ilyen közigazgatást szerveztek Garán, Katymáron, Csávolyon és Hercegszántón.51 Ezen népfelszabadító bizottságok tevékenysége odáig terjedt, hogy Garán - nem utolsó sorban Kovacsevics Márk káplán agitációja folytán - Csávolyon és Hercegszántón kikiáltották a községek Jugoszláviához való csatlakozásu­kat.52 Az efféle szervezkedésben részt vevő személyek megbüntetéséről azonban nem tudunk. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom