Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Bárth János: Zsidó vállalkozók a kalocsai érseki uradalom területén a kései feudalizmus korában

bolttartás és kalmárkodás jogát árendába adta vállalkozó kereskedőknek. Néha a többi regáléval, elsősorban a kocsmáltatás és a mészárszéktartás jogával együtt a bolttartás jogát is a mezővárosi és a falusi közösség vette árendába.Természetesen általában a falu- közösség sem folytatott kereskedőtevékenységet, és a földesúrtól árendált kereskedési jogot bérbeadta vállalkozó kereskedőknek. Ha valamely falusi és mezővárosi közösség több éven, esetleg évtizeden át árendálta, vagyis pénzen váltotta meg a földesurat illető regálé jogokat, és hosszú időn keresztül ugyanannak a kereskedőnek adta „albérletbe” a boltot, a közösség tagjainak tudatában meglehetősen elhomályosodhattak a tényleges jogviszonyok. Esetenként történelmi sorsfordulók döbbenthették rá a kereskedőt és a faluközösséget egyaránt arra a nyilvánvaló tényre, hogy a kereskedés joga a feudális jog­rendben a földesurat illeti. Amikor valamely vállalkozó bérbe vette egy helységben a kereskedés jogát, a bérbeadó és a bérbevevő bérleti szerződést, azaz kontraktust kötött egymással. Amikor a földesúr közvetlenül adta bérbe valamelyik városi boltját vagy valamelyik falujában a kereskedési jogot, a földesúr volt az egyik „kontrahens” fél. Amikor a regálék jogát árendáló mezővárosi vagy falusi közösség adta bérbe a bolttartás jogát, a mezőváros vagy falu bírái kötöttek szerződést a vállalkozó kereskedővel. A Kalocsai Érseki Levél­tárban, különösen az 1770-es évekből szép számmal maradtak fenn olyan kontraktusok, amelyeket az érseki uradalom képviselője kötött boltbérlő kereskedőkkel. A falusi irattá­rak XX. századi pusztulása miatt viszonylag ritka az olyan szerződés, amelyet valamely község vezetői kötöttek a falubeli árendált földesúri boltot bérbe vevő vállalkozóval. A Kalocsai Érseki Levéltárban különösen a XIX. század első feléből gyakoriak az olyan kontraktusok, amelyek segítségével az érsekség, mint földesúr, különböző mezőgazda- sági termékeket adott el nagy tételben vállalkozó kereskedőknek. Miként a magyar Alföld nagy részén, a Kalocsai Sárköz vidékén is, a XVIII. szá­zadi magyar népesség nyelvhasználatában a boltos, a kereskedő fogalma azonosult a gö­rög és a zsidó fogalmával. Más szóval: a görög és a zsidó népnév a mezővárosi, falusi lakosság mindennapi szóhasználatában boltost, kereskedőt jelentett. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a legtöbb helységben a kereskedés jogát görög és zsidó kereske­dők bérelték. Mellettük kisebb számban bár, és jobbára a XVIII. század utolsó harma­dában, előfordultak német és magyar keresztény kereskedők is. A XVIII. század második felében a görög kereskedők csökkenő, a zsidó boltosok és terményfelvásárlók száma emelkedő tendenciát mutatott. A XVIII. században az alföldi magyarok az összefoglaló görög névvel a legkülön­bözőbb eredetű és nyelvű balkáni kereskedőket illették, akik általában "nem egyesült görög szertartású" keresztények voltak, és un. „kompániákba” szerveződve végezték ke­reskedő tevékenységüket. A Duna-Tisza köze északi felének görögjei sok távol élő tár­sukkal együtt a nevezetes kecskeméti kompániába szerveződtek.4 1737-ben már működött Kalocsán görög boltos, a makedóniai származású Martin személyében. Ugyanebben az időben Kalocsa környékén Patajnak és Akasztónak volt még görög boltosa.5 A kalocsai érsekség legrégebbi ismert bolt-árendáló szerződései 1752-ből maradtak fenn. Ezeket a Kalocsa városában folytatandó kereskedés jogának árendálására görög kereskedőkkel kötötték, név szerint: Dragovics Mihállyal, Szabó Mártonnal, Tompsics Mihállyal és Rózsa Jánossal. Közülük Rózsa János bérlete lett a legmaradandóbb, mivel 1769-ben és 1773-ban is megújították. Kalocsai görög boltos volt 1769-ben és 1773-ban Fehér Mihály is, akiről nem kizárt, hogy azonos valamelyik korábban már emlegetett boltossal. 1769-ben kötött szerződést az érsekség Petrovics György göröggel kalocsai kereskedés folytatására. Petrovics szerződését 1772-ben és 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom