Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében
Április 16-án éjjel a német katonaság összefogdosott a városban egyszáz ötven tekintélyes zsidó férfit, és ismeretlen helyre szállították őket. Május 18-án egész délbácskából összeszedett zsidósereget cirka 4000-et és helyezték el a város egyes részeiben, még a Weidinger féle disznóhizlaldába is jutott egy nagyobb tömeg. 28-ára virradó éjszaka újból családonként gyermekekkel összehordták a zsidókat és eddig ismeretlen helyre szállították. JEGYZETEK 1 Rosenteld József 1974. 2 A szűkszavú bejegyzésből nem állapítható meg, hogy milyen drámát adtak elő. A XVIII.-XIX. századból számtalan katolikus és protestáns iskoladrámát ismerünk. Köztük nagypénteki passiókat is. Ezek azonban nem sérthették a katolikusok vallási érzületét, hiszen Krisztus kínszenvedését adták elő. Esetleg közbeszőtt mondatok botránkoztathatták meg a nézőket. 3 A kettő párhuzamba állítása (a Pilátusverés eltiltása ellenére játszották el Krisztus szenvedését) mutatja, hogy voltaképpen mit sérelmezhettek a ferencesek. - A Pilátusverés szokása még gyermekkoromban is élő volt Katymáron. Fiúk és lányok pálcákkal felszerelve gyülekeztünk nagycsütörtökön a templomban, hogy aztán a litánián, amikor a pap misekönyvével megütötte az oltárt, éktelen dörömböléssel (svábul Pumbrwespr-nek mondtuk) a templon kövét, a mellékoltárok deszkáit üssük azért, hogy a Pilátus szenvedjen, amiért elítélte Krisztust. 4 Az 1802-es házösszeírásban egyetlen kalapos sem szerepel. Vélhetően kalapos volt Kirch Márton a Fleischelgasse (ma a Hentes utca) nyugati oldalán, az 1457 helyrajzi számon. (Flach, Paul, 1977. 27.) 40. Azt ugyan nem mondja, hogy Kirch Márton kalapos, de fiáról Józsefről tudjuk, hogy az volt. (Tanács- és községgyűlési jegyzőkönyvek, 1834. április 8-i bejegyzés. Bács-Kiskun megyei Levéltár, Baja város iratai.) 5 Adamovits Antal nemes volt (Dudás Gyula 1891. 109.) és három házzal is rendelkezett. A zsinagóga közelében, de már a Lamplgasse (ma Táncsics Mihály utca) keleti oldalán két egymás melletti telken is az ő háza állott. Az egész negyedben nincs nagyobb porta az övénél. (Flach, Paul 19771 22.). Ez a zsinagóga kertszomszédja. 6 Baja 1803-as házösszeírásában a „Sinagog Jüdischer” a Hoffnungsgasse (ma Munkácsy Mihály utca) oldalán, az 1221-es helyrajzi számon található, tehát a mai helyén (Flach, Paul, 1977.24.). - Érdemes megjegyezni, hogy az 1803-az házösszeírásban tizenöt zsidó család szerepel: Bozsán Herschel, (1185. helyrajzi szám), Fischel Izák (1144. szám), Fischel Volf (1146. szám), Fried Salamon (1515. szám), Herschel Filip (1481. szám), Herschel Salamon (1478. szám), Huzer Leopold (1148. szám), Mandl Ábrahám (1142. szám), Miller Marcus (1135. szám), Polák Herschel (1468. szám), Schleisinger Mojzes (991. és 903. szám), Spiczer Leopold (1197. szám), Stem Marcus (1007. szám), Velich Lebl (1216, szám), Velich Simon (1479. szám). - Flach, Paul, 1977. 7 Négy csizmadiának volt 1803-ban háza Baján. (Jaszlity Pál, Kis János, Tomcsáni Mihály, Zsivkovics Jakab). Ezek azonban mind a város déli részén laktak. Nem lehettek zsinagóga közeléban lévő ház tulajdonosai. Fel kell tételeznünk, hogy a szóban forgó csizmadia kontár volt, esetleg időszakosan Űzte csak mesterségét. 8 Az 1803-as házösszeírás Rudics József alias Pefits házát 1003. helyrajzi számmal a Főtér északi oldalán, (jelenleg Szentháromság tér), nagyjából a mai Belvárosi cukrászda helyén tünteti fel (Flach, Paul, 1977. 20.). Óriási területet pusztított el tehát a tűz. 9 Három uradalmi mészárszék volt a városban. Kettő közülük az északi részen, így tehát bizonyos, hogy az 582. helyrajzi számú „Herrschaftliche FTeichbank-ról van szó, mely valóban a Konventtől délre állott a „Kleine Fleichbankgasse”-ban, a mai Mészáros Lázár és a Kis utca sarkán, különálló, ma már nem létező épületben (Flach, Paul 1977.14.) 10 A Rókus temető (Coemeterium S. Rochi) területéig. 11 Országh Mátyásnak négy háza volt a városban. Közülük az 507-es helyrajzi számú a mai Központi Általános Iskola telkén állott. Ez a szóban forgó épület. 12 II. Ferenc bajai látogatását a ferencesek Háztörténete nyomán megírta Rapcsányi Jakab, 1934. 108-109. - A király a róla elnevezett csatornát nyitotta meg ünnepélyesen. 13 Podmaniczky Józsefről Grosschmid Gábor, 1895. 14 Odry Andrásról Grosschmid Gábor, 1894. 15 A Sugovicát tekintette meg a király. Az 1944. év. 80
