Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség

is vallotta magát. A jegyzékben megadott létszám a német anyanyelvűek számán alapult. Szviridov megjegyezte azt is, „hogy annak idején a magyar hatóságok nem segítették az orosz hatóságokat a németek kitelepítésben.” - OL-J.GY. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1945. augusztus 13.

18 Az igazolási eljárások következtében - a jogorvoslat, a mentesítések terén - mind a társadalom, mind a pártok, mind a közigazgatási alkalmazottak aktivizálódtak, „veszélyeztetve” ezzel az eljárás sikerét. Éppen ezért a belügymiszter kormánybiztosokat nevezett ki az érintett területekre, aki a befolyása alatt álló területen a közigazgatási, és rendőrségi alkalmazottakat leválthatta. - Tóth, 1992. 372.

19 Tóth, 1992. 372.

20 Erdei a német ellenes magyar nemzeti mozgalomban, a baloldali politikai mozgalomban tevékenyen résztvevőket, a kimagasló szellemi vagy gazdasági teljesítményt nyújtókat és a német népi törekvésekkel szemben bizonyíthatóan szembenállókat javasolta kivételezésre.

21 Az ország területén 22 gyűjtő illetve internálótábor felállítását javasolta. Az előterjesztés a kitelepítés vagyonjogi következményeit a következőkkel indokolja: „Miután gyorsan lefolyó kitelepítési akcióról van szó, helyesnek látszik, hogy csak néhány hónapra szóló legszükségesebb élelmiszert és a szükséges ruha- és ágyneműt vihessék magukkal a kitelepítendők, kb. fejenként 50-60 kg súlyban.” Erdei Ferenc előterjesztésében Vorosilov marsall elutasítása, vagy a létszám megváltoztatásának kérése fel sem merült. Az előterjesztés teljes egészében a kollektív bűnösség elfogadásán alapszik, s csupán a technikai megoldhatóság kérdéseivel foglalkozik.- Tóth, 1992. 373-374.

22 OL. J. GY. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II.-28.

23 A minisztertanács határozatáról jegyzékben értesítették a Szovjetuniót, amelyben leszögezték hogy a szovjet kormány kérésére a magyar kormány végrehajtja a németek kitelepítését". A jegyzék megfogalmazása - bár számadatot nem tartalmaz - a kollektivitás elfogadására utal. - OL. J. Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai 11-28.

24 Bibó István a moszkvai utasítás és a minisztertanács határozatának ismeretében 1945. augusztus 18-án újabb feljegyzésben foglalkozott a német lakosság kitelepítésével. A korábbiak fenntartása mellett különösen aggályosnak ítélte a kitelepítendők fix és rendkívül nagy számát, a tervezett gyorsaságát, valamint a telepítés helyének eldöntetlenségét.

25 OL J. Gy. Külügymisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai 11-28. - Balogh 1988. 91- Fehér, 1988. 76. - A magyar külügyminisztérium december első napján a Szovjetunióhoz küldött jegyzékében ismételten leszögezte, hogy Magyarországról a „főhatalmak által elfogadott elvek szerint” csak alig több mint 200 000 német nemzetiségű személy telepíthető ki. Ismételten hangsúlyozta a kollektív bűnösség elutasítását. A SZEB 1945. december 10-i ülésén vitatta meg a svábok kitelepítésével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Az amerikai képviselet elnöke Key vezérőrnagy azokat a feltételeket ismertette, amelyeket a Berlinben lévő amerikai hatóságok támasztanak a kitelepítést végrehajtó országokkal szemben. E szerint csak az amerikai hatóságok felhatalmazása alapján, a vonat indulás-érkezés időpontjának, az utazók számának, valamint név, kor, nem, nemzetiség, lakhely feltüntetésével, és csak egészséges emberek telepítése kezdődhet el. Szállításkor a megállapodás az építési, szállítási közhasznú munkások és családjaik előnyben részesítését kérte. - OL. J.Gy. - Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya iratai II.-28. - Balogh, 1988- 91-92.

26 A vitát a jegyzőköny alapján foglaltam össze. Minden egyes idézetet külön nem jelzeteltem. - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1945. december 22.

27 Szakasits Árpád és Rónai Sándor szociáldemokrata miniszterek nem vettek részt az ülésen. - Pl. 283. f. 12. cs. 7. ö. e. ,

28 PIL. 283. f. 12. cs. 7. ö. e.

29 PIL. 283. f. 12. cs. 7. ö. e.

30 PIL. 274. f. 10. 35. ö. e.

31 A harcok következtében 1956-ban a Magyar Országos Levéltár épületében tűz ütött ki. A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság működésére vonatkozó iratanyag ekkor elpusztult.

187

/