Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Romsics Imre: A nyelvoktatás változása a hajósi római katolikus elemi népiskolában (1868–1948)

és magyar tagozatokat tüntettek föl.42 A leányiskolában tanító apácák képesek voltak a német nyelvű oktatásra, viszont náluk fokozottan érvényesült a magyarosító törekvés. Jó példa erre az, hogy a svábul beszélő hajósiaknak már az 1910-es években is magyar nyelvű színdarabokat mutattak be. A német megszállást követően Boda István a VI. ü. o. főnöke egy 1944. július 13-án kelt levelében sürgősen kéri a C típus eltörlését, s az anyanyelvi oktatás bevezetését. Hajóst is szerepelteti a listán, amelyek nem megfelelően alkalmazzák a rendelkezéseket.43

A világháború lezárása után a plébános az Érseki Hatóság rendelkezését kérte az oktatás nyelvével kapcsolatban. A válaszban az új rendelkezések hiánya miatt az eddigi gyakorlatot szorgalmazták: „... Aligha lehet ugyanis elzárkózni a szülők ama esetleges kérése előtt, hogy gyermekeik fokozottabb magyar nyelvű oktatásban részesüljenek.”44 1947. nov. 15-én a hajósi róm. kát. általános iskola további intézkedésig megkapta a V. K. M. engedélyét a német idegen nyelvként való tanítására.45

Az 1950-es évek elején szünetelt a német nyelv tanítása, majd 1955-től csatlakozó óraként heti 2 óra volt. 1975-ben beépítették az órarendbe, majd 1987-ben az alsó tagozatban bevezették a német nyelvű éneket és testnevelést. Ezzel a passzív szókincsét sikerült gyarapítaniuk a gyerekeknek. 1989-től kötelező a német nyelv, amelyet az orosz helyett vezettek be. Ez alól a gyengébb nevelőotthonos gyerekeket fölmentik. Balogh Gyárfás iskolaigazgató a német tannyelvű iskolát túlzásnak tartja. A földrajz és a történelem tanítását szeretné német nyelven tanítani, de a szülők ettől félnek.

Összefoglalva az elhangzottakat, a következőket állapíthatjuk meg:

1. A XVIII-XIX. század folyamán az anyanyelvi, tehát a sváb nyelvű oktatás megfoghatatlan, de elképzelhető lehetőség, mivel a tanítóképzés csak 1840-től indult meg.

2. A magyar nyelv oktatása és a magyar tannyelv az országos törvények következtében változott. A hajósi gyakorlat viszont mindig megelőzte az országos rendelkezéseket. Sokszor a magyar nyelv javára hagyták figyelmen kívül a törvényi előírásokat. A magyarosítás mértékében nagy szerepe volt a plébános személyiségének, viszont a hajósiakban már a XIX. század közepén megtalálható az igény a magyar nyelv birtoklására. Tehát az állam és az egyház magyarosító törekvése egy irányba mutatott a hajósiak törekvésével - Vaskútra küldték szolgálatra a fiatalokat, ahol a magyar nyelvet tanulták meg, ezért ez volt az egyik motivációja a XX. századi gyors nyelvvesztésnek.

JEGYZETEK

1 Hasonló témában lásd Mándics 1983., annak is az 522-528. p. közti része.

2 KÉL I. Iskolaügyek - Hajós 1831. május 18. Az eredeti szöveg latin nyelvű, ezen magyar fordítás 1928. április 10-én íródott.

3 További levéltári kutatás szükséges még a kérdés tisztázásához.

4 KÉL I. Iskola ügyek - Hajós 1861. aug. 28.

5 Magyar törvénytár 1740-1835. Bp., 1901.163.

6 Magyar törvénytár 1740-1835. Bp., 1901. 245.

7 Magyar törvénytár 1740-1835. Bp., 1901. 325-327.

8 Magyar törvénytár 1740-1835. Bp., 1901. 501-503.

9 Magyar törvénytár 1836-1868. Bp., 1896.14-15.

10 Magyar törvénytár 1836-1868. Bp., 1896. 91-92.

11 Magyar törvénytár 1836-1868. Bp., 1896. 198.

12Berauer 1896. 12-13.

167