Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében
81 16 Ezt a mondatot a lap szélére írta a krónika vezetője. 17 A latin szövegben ez a mondat németül szerepel (bleib obligiert). Bizonyára ezt mondta a király. 18 Vaskút, Gara, Gádor (Gakova) községek Bajától délre. Az utóbbi ma Jugoszláviában van. 19 A Ferencz-csatorna gazdasági jelentőségéről Koch József, 1885. 20 Április 17-én a város északi részén mintegy 200 ház lett a tűz martaléka. 21 Az 1840-es tűzvész során „valamennyi templom” - tehát a'zsidó zsinagóga is leégett. Ha nem így történt volna, azt a krónikavezető barát megemlítette volna. 22 A zsidók ma is álló zsinagógáját tehát nem 1845-ben építették (Genthon István, 1959. II. 23.), sem 1846 körül (Gerő László, 1989. 78-80.), hanem 1842-ben már állott. 23II. József ideje előtt gettó állt ezen a helyen. Ennek megszűnte után Újvilág (Neuweltgasse) utca lett. A bajaiak még az 1940-es években is zsidó utcának hívták, annak ellenére, hogy 1903-tól (jelenleg is) Madách Imre utca a neve. 1944 nyarán ennek az utcának néhány házába költöztették össze a zsidókat. Közel esik a zsinagógához. Richnovszky Andor-Koleszár Edit-Vass Erika, 1989. 50. 24 A ferences rendház és a plébániatemplom közötti részén. Helye nem állapítható meg pontosan. 25 Urasági magtárról nem tudunk, mert ezt nem írták ilyen néven össze. Vélhetően az urasági kertben állott a mai polgármesteri hivataltól északra. 26 Szent István = Bajaszentistván 1930-ig önálló község, ma Baja északi városrésze. 27 Vodica = Máriakönnye búcsújáróhely 4-5 km-re a várostól délre, a Bátmonostorra vezető út mellett. 28 Istvánmegye önálló község volt. Ma Baja egy városrésze, a Határ utcától a Szent György utcáig terült el (Iványi István, 1889.1. 79-80.). 29 Livodának nevezik a várostól keletre-délkeletre elterülő vizes, mocsaras részt. 30 Baja és Hódmezővásárhely az 1873. XI: t.c. alapján lett törvényhatósági joggal felruházott város (Kolosváry Sándor-Óvári Kelemen, 1896. 1872-1874-es kötet 141. - A korabeli események leírása Rapcsányi Jakab, 1934. 160. 31 A krónikát író barát nem tudta Tóth Kálmán nevét, aki országgyűlési képviselőként harcolt Baja rangjának emeléséért. 32 Országgyűlési tevékenységéről Horváth Cyrill, 1894.173. 33 Hauser Mór tevékenységéről Rapcsányi Jakab, 1934. 288. 34 Popovics Demeter szerb költő és drámaíró. Szinnyei József,1891. XI. 12. 35 A zsinagógával szemben volt a zsidó iskola. „Itt van az izraelita elemi és polgári fiú- és leányiskola, a kisdedóvó a melynek mindegyikében város- és vidékszerte elismert tanerők oktatják a nem is kizárólag izr. vallású ifjúságot, jó magyar érzületre.” Magyarász Ferenc, 1910.1. 296. 36 A Kálvária-hegy a város déli részén, a Bácsbokodi út mellett terül el. Évszázadok óta temető van a homokos dombon. 37 Galgóczy Károly, 1876-1877.1. 93. erről az árvízről nem tud. 38 A zsidó temető a városon kívül, a Szegedre vezető úttól délre elterülő dombon van. Ma kegyeleti temető. 39 A bajai törvényszéket és a mellette felállított királyi ügyészséget 1876-ban megszüntették, s egész területét a szabadkai királyi törvényszékhez csatolták. Rapcsányi Jakab, 1934. 402. 40 Hauser Mór a város polgármestere volt. 41 Latinovics Gábor bajai plébános szabadelvű programmal négy cikluson át képviselte a várost az országgyűlésen. Először 187^-ban választották meg. Az itt leírt események második újraválasztásáról szólnak. Halász Sándor, 1887. 101. - Dudás Gyula, 1899. 22., 29. - Bánáti Tibor, 1992.10. 42 Drescher Ede ügyvéd, Baja város későbbi polgármestere, 1892-ben országgyűlési képviselő lett. 43 Sólymos Eszter tiszaeszlári (Szabolcs vm.) cselédlány édesanyja feljelentést tett a szolgabírónál. Elmondta, hogy azt gyanítja, 14 éves kislánya zsidó rituális gyilkosság áldozata lett, mert a zsidók húsvéti ünnepén veszett nyoma (Kubinszky Judit, 1976. 66.). A nagy politikai vihart kavart, a külföld figyelmét is felkeltő koncepciós per 43 napig tartott 1883 nyarán Nyíregyházán. A védelmet Eötvös Károly jogász, az országszerte ismert népszerű író vállalta magára. Bebizonyította, hogy a zsidókat ártatlanul vádolják, egyben leleplezte a nyomozás során elkövetett erőszakosságokat, törvénysértéseket. Időközben előkerült a Tiszába fulladt kislány sértetlen holtteste. Eötvös Károly, 1904. - A per politikai hátteréről M.jikszáth] K.[álmán], 1883. - Kun Lajos, 1935. L. G. [Laczkó Géza?], 1948. 44 Ä tiszaeszlári per, más motívumok mellett, Tisza Kálmán megbuktatását célozta. 45 Helfy Ignác politikus, újságíró, műfordító. Haláláig a Függetlenségi Párt egyik radikális vezetője volt. Az öreg Kossuth Lajos egyik legbizalmasabb híve. 46 A mai Déri-kert keleti részén, a Petőfi Sándor utcát kövezték ki. 47 Echt = igazi, valódi. 48 Az I. világháború végén 1918. november 13-án a szerb csapatok megszállták Baját. Knézy Lehel, 1942. 44-45. - Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály, 1974. 9. 49 A bajai zsidók sorsáról Rosenfeld József, 1974.
