Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Virág Tibor: A kiskunfélegyházi zsidók története a betelepüléstől a kiegyezésig

tehát vizsgálnunk azt, hogy mikor kezdett működni izraelita imaház a városban. 1850 előtt a zsidók, mivel többségük a környező településekről érkezett, a kibocsátó községükhöz fűződő vallási kötődésüket megőrizték. Változást ebben is az 1850- es évek hoztak. 1853-ban a zsidók telket vásároltak, ahol imaházat akartak építeni és kérték a várostól, hogy azt írja a nevükre.26 Ez ellen a Tanács élénken tiltakozott,27 azzal érvelt, hogy az izraeliták ideiglenesen élnek itt, nem képeznek külön hitközséget, így semmi szükség arra, hogy zsinagógát építsenek.28 A zsidók nem adták fel elképzelésüket és egy évvel később a „Czéh-ház utczában” (a mai 1944-es Mártírok utcája) a 439-es számú telken az alap már el is készült. A titokban folyó építkezéshez a város nem járult hozzá. Érdekes adalék, hogy a minden tiltás ellenére épülő imaházhoz téglát a katolikus templom gondnoka adott. A zsinagóga az ezt követő években elkészült és később az orthodox hitközség használta 1944-ig.

Az 1850-es években az izraelita iskola ügye is felszínre került. Egyrészt ekkorra a városban már annyi zsidó kisgyerek élt, hogy igényelték volna külön felekezeti iskola működését, másrészt ebben szerepet játszott az a főkapitányi felhívás is,29 amely tárgyalásra szólította fel a Tanácsot az iskola ügyében. A város ettől elzárkózott, a zsidók azonban tudomást szerezve erről kijelentették, hogy amennyiben a tanulmányi alapból segélyt kapnak, készek egy felekezeti iskola felállítására. A további pontos fejlemények nem ismertek, annyi biztos, hogy a város erre a célra pénzt még hosszú ideig nem adott. Egy visszaemlékezés megemlíti, hogy 1857-ben Bartsik Márton császári és királyi járáskapitány meglátogatta a félegyházi zsidó iskolát, ahol fogadta őt Schrank Lipót hitközségi tanító, és Spüler Éliás hitközségi elnök.30 Az iskola ekkor - valószínűleg egy magánháznál - már működött, sőt nyilvánvaló volt az is, hogy az önálló félegyházi zsidó hitközség is megalakult.

A kiegyezésig - az áttekintett fejlődés nyomán - kiformálódott kapcsolat a város és az izraeliták között lényegesen már nem változott. Összegezve az elért eredményeket megállapítható, hogy az eltelt mintegy 50 év végére a városba beáramló zsidóság hitközséggel, iskolával és imaházzal rendelkező közösséggé vált, amely a város gazdasági életében létszámához képest igen jelentős befolyással rendelkezett.

JEGYZETEK

1 BKmL Kf. T.J.: 1830. J.16., L.298.

2 BKmL Kf. V.101., N.7., C.I., F.I., N.1./1744.

3 OL C-29. Lad. B. Fasc. 13. 3/151-152-1767.

Olv. 158.p. 44. sz. forrás 1803. BKmL Kf. T.I. L.63., Cs.6., Sz.61. 1808.

4 BKmL Kf. T.J. J.20., L.418. 1839.

5 BKmL Kf. T.J. J.15., L.147., 1827. A szövegben említett Irsa település a mai Albertirsa.

6 uo.

7 BKmL Kf. TJ. J.20., L.148. 1839.

8 Ez történt az 1833. évi szept. 24. császári rendelet (BKmL Kf. T.J. 18., L.54., 1834.) és az 1838. évi, zsidók általános kitiltásáról szóló kerületi rendelet esetében (BKmL Kf. T.J. J.20., L.418.1833.) *

9 BKmL Kf. TJ. J.18., L.146. 1834.

10 BKmL Kf. T.J. J.20., L.14. 1838.

11 Magyar Törvénytár: 1740-1835. évi törvényczikkek Franklin-Társulat 1901. Bp. 187. p.

12 Pl. BKmL Kf. T.J. J.22., L.315. 1843. vagy BKmL Kf. KJ. J.sz.L, L.72.1848. dec. 9.

13 BKmL Kf. T.I. L.66., Cs.3., Sz.89. 1848.

14 BKmL Kf. T.J. J.16., L.283. 1830.

15 BKmL Kf. T.J. J.25., L.490. 1850.

16 Pl. BKmL Kf. T.J. J.25., L.510. 1850., BkmL Kf. T.J. J.25., L.560. 1850. vagy BKmL Kf. T.J. J.25., L.610. 1850.

17 Csillag József: Régi szelek szárnyán Kf. 1934. Feuer Ny. 19. p.

18 BKmL Kf. K.J. Sz.L, L.200. 1850.

70