Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Merk Zsuzsa: A bukovinai székelyek Bácskába telepítése az egyházi források tükrében (1941–1944)
Bukovinai falvak szerint 1941 1942 Andrásfalva 2567 3256 Fogadjisten 298 265 Hadikfalva 5841 7559 Istensegíts 4153 4174 Józseffalva 860 1879 JEGYZETEK 1 A. Sajti Enikő 1987. 54-56. 2 A bukovinai székelyeket érzékenyen érintette, hogy piacaik egy részét elvesztették Észak-Bukovina Szovjetunióhoz kerülésével. Észak-Erdély visszacsatolása abból a szempontból volt hátrányos rájuk nézve, hogy a román nagybirtokosok a feszült, erősödő magyarellenesség miatt nem adtak munkát azoknak a nincstelen, vagy kis földbirtokkal rendelkező székelyeknek, akiknek pedig megélhetési forrásuk volt az idénymunka. - A. Sajti Enikő 1987. 55. 3 TIM Adattár 1140. 89. 4 Németh Kálmánnak a telepítésben játszott szerepét minden bizonnyal befolyásolta, hogy Józseffalva, ahol plébános volt, 1939-ben leégett. Elekes Dénes erről így beszél: „Németh Kálmán plébános, aki ott végignézte a tűz terjedését, azután hamarosan kiment Magyaroszágra, ő csinálta a nagy propagandát Magyarországon. Magyarország lakossága, kormánya előtt, minden féle vezetők között, hogy hozzák ki a bukovinai magyarokat Bukovinából, keressenek valahol helyet, földet számukra, és hozzák ki őket. Ez volt az ő terve, nagy szónoki tehetsége volt, mindenütt ezzel megáldva csinálta a propagandát a bukovinai magyarok kitelepítésére. Az erdélyi magyar újságok csinálták a gyűjtést a józseffalvi magyarokért, hogy építsék újra házaikat. A házak föl is épültek, nyers égetetlen téglákból, ami a következő télen bizony a házban való főzéstől megolvadtak a falak, omlottak. így volt a házak sorsa, hogy veszendők voltak, ez még jobban megerősítette Németh Kálmánt abban, hogy csinálja a propagandát Magyarországon. Hozzák ki a bukovinai magyarokat Bukovinából Magyarországra.” - TIM Adattár 1140.89. - Németh Kálmán személyéről Demse Péter (volt andrásfalvi káplán) TIM Adattár 1585.92. - Németh Kálmán 1943. - A Sajti Enikő 1984.16-17. 5 A. Sajti Enikő 1984. 20. - A. Sajti Enikő 1987. 60-61. 6 A dobrovoljac szó önkéntest jelent, az ún. dobrovoljac telepeken az I. világháború önkétesei kaptak birtokokat, miután megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. A telepítéssel az volt a cél, hogy széles sávban, a Magyarországtól a trianoni szerződés következtében elcsatolt területen határvédelmi szerepet játszanak, emellett javították a magyarok lakta területen a délszlávok arányát. - A dobrovol- jácok kitelepítéséről A. Sajti Enikő 1984. 26-44. 7 A székelyek elmeneküléséről, internálásáról, letelepítéséről Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében Ősy-Oberding Géza 1967.; Bodor György 1975.; Kőhegyi Mihály - Tóth Ágnes 1989.; Kőhegyi Mihály - Tóth Ágnes 1991. 129-140; Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa 1992.'- Szociografikus igénnyel Albert Gábor 1983.; Csupor Tibor 1987. - Visszaemlékezések TIM Adattár 1140.89., 1235 . 89. 1585.92. 8 Ősy-Oberding József 1967. 85. - A. Sajti Enikő átfogó tanulmányában 14 telepet említ. A forrásul használt levéltári anyag nem tüntette fel az összes telepet. - A. Sajti Enikő 1984. 47-48.; A. Sajti Enikő 1987. 66., 264.' 9 KÉL Generalia 1941 sz. n. 10 KÉL Generalia 2808/1941 (Fogalmazványi példány.) íjjas Józsefet (1901-1987) később kalocsai érsekké nevezték ki, s 1969-től haláláig töltötte be hivatalát. 11 KÉL Generalia 5733/1941. november 5. 12 KÉL Generalia 6810/1941.december 2. 13 MRT A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 151.768 számú rendelete. - Bácskai Újság 1941. szeptember 20. 14 Tiszakálmánfalvát 1884-ben telepítették (elnevezése 1894-ben belügyminiszteri engedéllyel); Weker- lefalva két puszta nagyközséggé nyilvánításával 1894-ben kapta nevét; Tiszaistvánfalvának 1904-től ez a neve. (Korábbn Járek.) - Iványi István 1909. II. 178,180; 1906. IV 139. Markovié' Milica 1966. - Á kormányzó mellett Bárdossy Lászlóról is neveztek el települést, aki a Délvidék visszacsatolásakor Magyaroszág miniszterelnöke volt. Bárdossyfalva Hothyváránál kisebb 64
