Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Bárth János: Előszó
ELŐSZÓ A Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Alapítvány 1993. július 8-9-én Baján a városháza dísztermében a XI. Nemzetközi Dunamenti Folklór Fesztivál keretében nemzetközi néprajzi tudományos konferenciát rendezett „A Duna-Tisza közén élő népcsoportok hagyományai” címmel. Kötetünk e konferencia tanulmányként megírt előadásait tartalmazza. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy fórumot biztosítson a Duna-Tisza köze népcsoportjai iránt érdeklődő magyarországi és külföldi néprajzkutatóknak, történészeknek. A rendezők nagy reményeket fűztek a németországi kutatók szerepléséhez, mivel a Duna-Tisza közi németség németországi kutatása jelentős eredményeket mutathat fel. Sajnos a felkért németországi és szlovákiai kutatók időegyeztetési nehézségek miatt egy kivételével nem vehettek részt a konferencián. Hiányukat ugyan nem pótolta, de örvendetes fejleményként hatott, hogy vajdasági kutatók a reméltnél is népesebb előadógárdával jelentek meg. A legtöbb előadó tartotta magát az eredeti kiíráshoz, vagyis a Duna-Tisza köze népcsoportjainak múltjáról, hagyományairól beszélt. Néhányan azonban nagyvonalúan eltekintettek ettől a témaszűkítéstől és általánosságban beszéltek a magyarországi nemzetiségek históriájának vagy kultúrájának valamely szeletéről. Kőhegyi Mihály betegsége miatt nem tartott előadást. Tanulmányát később, írásban küldte el a szerkesztőnek. Jung Károly, Kishegyi Viktória és Tóth Emília megtartották ugyan előadásukat, de mondanivalójuk írott formában nem jutott el a szerkesztőhöz. A nyomtatott programban még szereplő Mikuáka Milka előadást sem tartott és tanulmányt sem küldött. A konferenciáról távol maradt, de előadásának szövegét a szerkesztő rendelkezésére bocsátotta Jankó Rámáé. „A Duna-Tisza köze...” -konferencia előzményének tekinthető az a Bács-Kiskun megyei nemzetiségkutató konferencia, amelyet 1991. ápr. 27-én rendezett Baján a Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány, és amelynek előadásai 1992-ben Kecskeméten megjelentek a Dunatáji találkozás című kötetben (szerk.: Bárth János). Bár ennek az első nemzetiségkutató összejövetelnek is voltak jugoszláviai előadói, címében még Bács-Kiskun megyei kívánt lenni. Ezzel szemben az 1993- ban rendezett második konferencia már deklaráltan a Duna-Tisza közét választotta területéül, nem törődve a tájon áthúzódó országhatárral. A Cegléd tájától Újvidékig terjedő Duna-Tisza köze; az Alföld nyugati fele, sokféle nyelvű és kultúrájú népnek adott otthont az újkorban. A török időket átélt magyarok mellé a XVIII. században távoli vidékekről származó magyarok költöztek. Szomszédságukba németek, szerbek, bunyevácok, sokácok, szlovákok, ruszinok, zsidók, cigányok települtek. A konferencia szervezői arra törekedtek, hogy a Duna-Tisza közén élő valamennyi népcsoport múltja és hagyományvilága szóba kerüljön az előadások során. Ez a terv nagy vonalakban megvalósult. Az 1993. évi konferenciának remélhetőleg lesz folytatása. A következő hasonló témájú tudományos tanácskozáson a szervezők reményei szerint talán jobbaji megvalósul az az elképzelés, ahogy a „területileg illetékes” magyarországi és vajdasági kutatók mellett szerepeljenek olyan kutatók is, akik Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Kárpátalján, Horvátországban dolgozva a Duna-Tisza közére szakadt népcsoportjaik múltját és hagyományait kutatják. Bárth János megyei múzeumigazgató a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Alapítvány kuratóriumának elnöke 5
