Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Silling István: Zombor katolikus vallási életének megújhodása a XVIII. században
A levéltári anyag pedig a következőkről tudósít: Markovich József zombori szenátor 1767-kisebb templomot-kápolnát kívánt emelni a Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építmény helyét 1767. október 30-án jelölték ki, a Szontai úti dombon a Cicovi határrész nyugati oldalán. Az építkezésig azonban 13 év telt el, mígnem 1780. július 11-én Bajality Antal kalocsai kanonok ünnepélyesen letette az alapkövet. A kápolna, amelynek oltárába Szent Teodor ereklyéje került, felszentelését 1781. szeptember 9-én Gazslovich Xavér bácsi plébános végezte, melyre a városból ünnepi processiót vezetett Bona Mihalovic ferences szerzetes. Havas Boldogasz- szony ünnepét a következő évben, 1782. augusztus 5-én már itt ünnepelték a zom- boriak. A II. József által 1786-ban betiltott házsszentelési szokásról Zomborban feljegyezték, hogy január 6-án, Vízkereszt napján, a katolikus papság megszentelte a városházát, a kamarai jószágigazgató házát, a megyei tisztviselők házait, délután a városi házakat, majd a szállásiakat, tanyasiakat. Erről a szokásról, csak mint az ortodox vallású zomboriak körében élőről elég korai adatunk is van, amely szerint a görögkeleti Vízkereszt (Bogojavljenje) napján a pravoszláv Szent György templomból körmenet indult Brankovic városkapitánynak a város központjában álló kastélyába, és azt az újonnan szentelt vízzel beszentelték. Ezt a palotát 1749 után a város özvegy Brankovic Máriától városháza céljaira megvásárolta, de a házszentelé- si szokás tovább élt. Hadd hívjuk fel a figyelmet az itt élő keresztények egy másik közös vonására, melyről Martinus Kral városi főorvos emlékezett meg 1785-ben, aki szerint úgy a katolikus, mint az ortodox hitű lakosok több bizalommal viseltettek a helyi javasasszonyok iránt, mintsem hogy az orvos tanácsait megfogadták volna. Szerinte inkább sanyargatták magukat, tűrve a betegséget, de az orvost fizetni nemigen voltak hajlandóak. Ám ne feledjük, hogy az utolsó zombori boszorkányper is alig negyedszázada zajlott a városban. A XVIII. század utolsó katolikus emlékművét a Zomborba telepített németek emelték Szent Flórián tiszteletére 1781. március 4-én. Ezt az emlékművet 1919-ben újították meg. Ma ismét felújításra szorul. Egy 1791-ből származó jegyzet szerint Zomborban három kápolna állt: 1. Szent Kereszt kápolna a kálvárián, 2. Nepomuki Szent János kápolnája a városban és 3. a Havas Boldogasszony kápolnája a Cicovi határrészen. Mi azonban hozzátesszük a negyediket is, a katolikus temetőben már akkor jó ideje létező Szent Rókus kápolnát, amely sokáig plébániatemplomként is szolgált. Tehát három temploma (ebből kettő görögkeleti) és négy katolikus kápolnája volt a városnak a XVIII. század végén, és Szlatkovics Máté diáriuma szerint „minden utcában egy alapítvánnyal ellátott fafeszület díszük”. 54
