Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Silling István: Zombor katolikus vallási életének megújhodása a XVIII. században

a vallási élet újjáéledését figyelhetjük meg. A barokk korra olyannyira jellemző vallási buzgalom az uralkodó osztály tagjait arra bíztatta, hogy a városokban lévő jelenlétüknek rangos jelét adják. Ezzel azonban nemcsak az ő, de az uralkodóház által hivatalosnak tartott katolicizmus is bizonyította jelenlétét és hatalmát. A szentelmények, szakrális kisépületek, szobrok, keresztek egész sora születik a XVIII. század folyamán.

Zomborban az első ilyen, szilárd anyagból készült épületet Mandity Mátyás emeltette a városi katolikus temetőben 1725-ben. Szlatkovics Máté zombori római katolikus lelkész diáriuma erről a következőket írja:

„A temetőben lévő Szent Rókus kápolnája a közbeszéd szerint 1789. évben épÜlt”,

azonban itt meg kell állnunk egy percre, hiszen:

1. ugyanitt kápolnát emleget ugyanez a szerző már 1725-ben;

2. Szent Rókus ünnepét is, mint a zombori parókia védőszentjének emléknapját 1783. VIII. 16-án megtartani emlegeti;

3. 1785-ben is még a temetőben lévő Szent Rókus kápolna a plébániatemplom;

4. miért írná Szlatkovics atya az 1789-es évszám mellé imigyen: „a közbeszéd szerint”, amikor már 1785 óta ő a plébános ugyanabban a kápolnában?

Nos, mivel az eredeti latin szöveg lelőhelyét nem ismerjük, minden eshetőséget kizáróan nem róhatjuk fel Szlatkovics plébános úrnak az évszám elírását, de a fentebb említettek szerint az első kápolna itt bizonyára 1689-ben épülhetett, vagyis száz évvel korábban, mint ahogy a fordítás közreadja12, csak az nem volt időtálló anyagú, s ezért építtetett újat Mandity Mátyás 1725-ben. A Szent Rókus kápolna mai alakját 1835-ben nyerte el.

A nyugatról érkező katolikus vallási lendület újdonságai is elég hamar jutottak Magyarország déli országrészébe, így a kor nagy tiszteletben álló szentjének, Nepo- muki Szent Jánosnak a kultusza is. Franz Redl de Rothausen báró, a kincstári javak bácskai jószágigazgatója, udvari titkos tanácsos 1751-ben a piac mellett lévő megyei telken barokk-rokokó stílusban kápolnát emeltetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Ez a szakrális kisépítmény a mai Zombor legrégibb katolikus műemléke.

A város következő nagy építkezése is ebben az évben, 1751. júniusában kezdődött, amikor is Kiss József érseki helynök letette a ferencesek Szentháromság templomának alapkövét. Az alapkőbe a következő föliratot tartalmazó latin szövegű okmányt helyezték:

„Az egész Mindenség örök Szerzője, Igazgatója, Bírája, a három egy Istennek, a hatalmasnak, bölcsnek, jónak, igazságosnak és kegyelmesnek, az Atyának szentelve, midőn a katholikus egyházat legszentségesebb XIV Benedek pápa tartja jogara alatt, I. Ferenc római császár, Maria Theresia uralkodónő és Magyarország királynője, zetteny báró Klobusitzky Ferenc kalocsai érsek idejében...”

Grosschmid Gábor pedig e templomról a következőket jegyezte le:

„A barátok terveiket Olaszhonból kapták és mondhatni, hogy az újabbak mindannyian hasonló terv szerint épültek. A templomtornyok többnyire hátul voltak elhelyezve és a világítás csak egyik oldalról jöhetett, mert a másik oldalon a folyosók nem engedték az ablakok közvetlen világítását. Az oltár50