Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Silling István: Zombor katolikus vallási életének megújhodása a XVIII. században
emlékére vált szokássá Zomborban az este kilenc órási harangszó mindkét felekezet templomaiban, amelyet egészen 1941-ig ápoltak a zomboriak.6 Az ottomán hódítás kora után a régióban tevékenykedő szerzetesek ismét hozzáláttak templomaik és zárdáik építéséhez. Ekkor épültek a bajai, szabadkai, zombo- ri templomok és ferencrendi kolostorok. írásos adatunk is van erről, éspedig az 1693. évi római Capitulum generale aktáiban, ahol az olvasható, hogy a rend egyetemes kormánya megengedi, hogy Bácsban, Baján, Szabadkán és Zomborban Con- venteket emelhessenek.' A zágrábi Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjet- nosti kiadásában megjelent „Acta Bosnae” című okmánytárban pedig egy feljegyzés azt igazolja, hogy 1702. május 20-án a zombori ferences házfőnök Barisics József. Az Alföld éledező városainak egyházi életére újabb csapás 1708-ban zúdult, amikor is a kurucok feldúlták a szerbek oldalán harcoló bunyevácok katolikus parókiáit Baján, Szabadkán, Zomborban.8 A barátok Zomborban 1717-ben kezdték építeni a maguk templomát immár a Belvárosban, a valamikori török parancsnoki épülettel szemben. E telek később a ferences kolostor kertje lett, melyre a XIX. század hetvenes éveiben Haynald Lajos kalocsai érsek katolikus leánytanodát és zárdát építtetett (ma a Műszaki Középiskola központi épülete ez az építmény). A kis ferences templom az egykori török épületek anyagából épült, s a zombori nép ingyen adta a napszámot. Egyes felvetések szerint 1719-re készült el, de lehet, hogy még előbb, hiszen Tau osztrák prefektus, akit a királyi kamara a szabadkai és zombori oppidumok felbecsülésével bízott meg, 1718-ban már azt írta jelentésébe, hogy ferences templom áll Zomborban. Az épület hossza 12, szélessége 4 öl volt, tetőzete pedig a török házak görbe cserepeiből volt összeróva. Tornya fából készült és két kisebb harangot helyeztek el benne. Erről a régi zombori templomról az 1734. évi Canonica Visita így emlékezik meg: „Ecclesia est murata, ex turcica moschéa quandam in nőmén Ecclesia reduc- ta.9 Evetovics szerint „ezt a török moscheát vagy egészen lebontották, vagy alaposan restaurálták 1717-1720 között”, vagyis így már pontosíthatjuk a templomépítés módját és helyét: egy török imaház átalakításából, amely pedig, Grosschmid Gábor szerint, a mai katolikus templom helyén állt10, s ez az, amit Cselebi is említ, mint Szulejmán khán dsámiját a parancsnoki épülettel szemben. A franciskánus atyák az anyakönyveket már 1718-ban vezetni kezdték, s az említett conventet, kis rezidentiát is felépítették 1720 körül, a hajdani Fossatum belsejében, bár a ferences rendházról a feljegyzések 1722-ben kezdődnek. A preziden- sek: 1727-ben Pater Kulisics János, 1729-ben P. Mikics András, 1730-ban P. Gyurgyevics Lukács, 1732-ben P. Evetovics Ferenc majd P. Szekulics Bernardin, 1734-ben P. Dubravcsevics György, 1735-ben P. József Czeznek-ből. Az első quardi- an P. Dezsevics Antal volt. A rend hagyományainak megfelelő rendház alapkövét gróf Patacsics Gábor, kalocsai érsek tette le 1743-ban. Nemsokára a barátok már a szükségleteiknek megfelelő kolostorral rendelkeztek, azonban az annak közelében álló kicsiny templom a a növekvő számú lakosság igényeit nem tudta kielégíteni. Ismeretes, hogy XIII. Benedek pápa 1730 körül segélyt osztott a töröktől dúlt vidékek lerombolt templomainak felújítására, illetve újak építésére, de arról nem tudunk, hogy ebből Zomborba érkezett-e. Csak annyi bizonyos, hogy a ferencesrendiek, zombori tartózkodásuk alatt, váltig hangsúlyozták, hogy mindent a saját erejükből s könyöradományként összegyűjtött filléreikből építettek s szereztek. Időközben a katonai sánccá, erődítménnyé (oppidum militare) vált Zomborban 49
