Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség
számtalan visszaélésre adtak alkalmat. Amit a végrehajtás ellenőrizetlensége tovább súlyosbított. JEGYZETEK 1 Még mielőtt azonban a belső politikai viták a felelősség megállapításának módjáról és mértékéről elkezdődhettek volna, a szovjet hadsereg már 1944 novemberében-decemberében végrehajtotta azt a büntető akciót, melynek következtében több tízezer magyarországi német került a Szovjetunió lágereibe. Ennek az akciónak a körülményeire nem térek ki. Kifejezetten a magyar kormány és a politkai pártok, valamint a törvényhozás német kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalásának áttekintésére vállalkozom. 2 OL. J. Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1945. február 3. Ezekben a napokban az MKP-SZDP megbeszélésein is szóbakerütek az internálások. Marosán György Rákosi Mátyással Debrecenben február elején több aktuálpolitikai kérdésről megbeszélést folytatott. Jelentésében a következőket írja: Az elhurcolások (német nevűek) ügyében beszélni fog (Rákosi) Vörosilov marsallal. - PIL. 283f. 10. cs. 197.ö.e. 3 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Budapest, 1983. 585. - BKML. Bács-Bodrog vármegye főispánja 479/1945. 4 OL. J. Gy. Miniszterelnökség iratai 2115/1945. 5 OL. J. Gy. Miniszterelnökség iratai 969/1945. 6OL. J. Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1945. március 19. és március 29. 7 600/1945. M. E. sz rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjutta- tásáról. Magyar Közlöny, 1945. március 18. 8 PIL. 284 f. 13. cs. II. kötet. 9 Az intéző bizottság úgy határozott, hogy a szombati párt napon ezt meg kell hirdetni, „azonnal megszervezni és meg is csinálni a dolgot anélkül, hogy előre nagy hírverést csinálnánk belőle.” PIL. 284. f. 13. cs. III. kötet. 10 Balogh, 1988. 83. 11 Bibó István ezekben a hónapokban a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának, Keszthelyi Nándor pedig a nemzetközi osztályának volt a vezetője. - Tóth Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatban. In.: Bács-Kiskun Megye mútjából XI. Kecskemét, 1992. 331. 12 Erdei Fenne, Kovács Imre, Veres Péter /NPP/, Rákosi Mátyás (MKP), Szakasits Árpád, Zentai ?(SZDP), Gyöngyösi János (FKGP), gr. Teleki Géza (pártonkívüli). 13 Bibó, Huszár Tibornak adott interjújában a következőképpen értékelte az értekezletet: „...leszögezték, hogy esetleges sváb kitelepítések és a csehszlovákiai magyarok kitelepítése között semmiféle organikus összefüggés nincs. Ez elég szamár megállapítás volt, hisz ténykérdés volt s már jelek voltak arra, hogy a csehszlovákok erre hivatkoznak. De egyben úgy is határoztak, hogy a kérdést a legegyszerűbb a potsdami értekezlet elé terjeszteni, megkérdezni, van-e szándékuk német kitelepítést elrendelni Magyarországon is. A potsdami értekezletnek, gondolom minden eszébe jutott, csak az nem, hogy Magyarországon ilyet elrendeljen, hiszen nem rendelt el Romániában, Jugoszláviában sem. Ezzel azonban a magyarországi svábok ügyéből akta lett, s ha már felelni kellett a magyarok kérdésére, a legegyszerűbb az volt, hogy a lengyel és a cseh kitelepítésre vonatkozó határozatok mellé hozzácsapják a magyarországi németek kitelepítését is.” Bár Gyöngyösi János beszámolójából is az derül ki, hogy a magyar kormány tett ilyen irányú diplomáciai lépéseket, ezzel együtt sem valószínű, hogy a mi kérésünkre került e lehetőség a potsdami határozatok közé. A magyar diplomáciai lépéseknél jóval nagyobb súllyal eshetett latba a csehszlovák diplomáciának a Szlovákia magyárok kitelepítésére vonatkozó követelése. így a csehszlovák kormánynak érdekében állt, hogy a szövetséges nagyhatalmak határozzanak a magyarországi németek kitelepítéséről is. - Tóth, 1992. 332. 14 Erdei a kormány május 18-i ülésén számolt be a pártközi értekezleten történtekről. A Nemzeti Paraszt Párt május 15-i intéző bizottsági ülésén ugyancsak ő tájékoztatta a párt vezetőit a történtekről. Összefoglalójában azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lehet tovább menni az SS-ek és háborús bűnösök kitelepítésének felvetésénél. A volksbundisták kitelepítését az Ellenőrző Bizottságnál el kell érni, addig is földjeiket el kell venni, s számukra munkatáborokat kell felállítani. „Egyelőre - mint mondta - messzebb nem lehet menni, nem célszerű tehát generális sváb kitelepítésnek hírt verni mert ez könnyen visszaüthet ránk.” A „generális” kitelepítési tervek fölvetésével várni kell a nagyhatalmak állásfoglalásáig. - PIL. 284 f. 13. cs. II. kötet. 15 Magyar Közlöny, 1945. 65. sz. 16 Balogh, 1988. 88. 17 Az 1941. népszámláláskor 477 966 személy német anyanyelvűnek, 303 527 fő német nemzetiségűnek 186
