Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Ginder, Paul: A magyarországi németek identitástudatáról a történelemben
gyár alkati fejlődést bélyegezte meg Bibó István a zsákutcás magyar történelem szégyenbélyegével.29 Az osztrák kutató Moritz Csáky által újabban felvetett kérdést, vajon a hungarizmus eszméje nem lehetett-e volna alternatívája a magyar nemzetállam ideológiájának,30 ekkoriban döntötték el a nemesi vármegyék, hol sem a nemzetiségeknek, sem a szellem embereinek szavuk nem volt. A tolnai plébános Josef Puksch még próbál tiltakozni,31 de az ún. Pyrker-pör32 és a Kari Georg Rumy elleni hajsza33 már csak a kísérlet szomorú lezárását jelzi. Az ósziváci jegyző, Johann Eimann a kötelező magyar nyelvvizsga helyett inkább lemond állásáról.34 A „magyaromániától” megrettent nemzetiségek szavukat ezután már csak álnéven, idegenben és idegen nyelven hallatják; gróf Széchenyi István akadémiai beszéde a pusztai szélben fúl el.35 Az előrehaladott idő határt szab az előadásnak és az 1840 óta védelmi állásba kényszerült nemzetiségek, közöttük a magyarországi németség is, kilátástalan harcot folytattak Szent István örökségért az erőszakos honfoglalási ideológia ellenében. Tény, hogy ebben a szomorú marakodásban egyedül a svábság nem szegte meg hűségét, sem hazája, sem fajtája ellen, bármilyen borzasztó árat is kellett magatartásáért fizetnie. Most pedig ezen a bajai konferencián itt csipogunk mind, mint viharvert fészekből kivetett árva madárfiókák, keresvén régi fészkünk melegét és nehezen találjuk helyünket. Szeretném és kívánom, hogy ezen találkozásunk Baja városában, népeink szenvedéseinek árján túl, szétdarabolt országok többféle határain keservesen átvergődvén, legalább egy baráti tanácskozás erejéig hasson. Tadom, kicsi az erőnk, kevés e kör hatalma és különösen vonatkozik ránk a költő intése: „Bírhatatlan vágyra Isten szíveinket ne gyulassza!”36’ de egy párbeszéd erejéig mégis bízhatnánk, a múlt összegubancolódott útjait széjjelbogozni, hogy tán közösen indulhatnánk meg Európa felé. Főleg magyar barátaimat szeretném Ady Endre szavaival, ha nem is fáradtan már, bíztatni: „Valahol utat vesztettünk, Várat, tüzet, bizodalmát, Valamiben késlegettünk...”37 Ebben az értelemben köszönöm szíves türelmüket mindenért. JEGYZETEK ÉS IRODALOM 1 MELCHIOR Inchoter: Annales Ecclesiastici Regnu Hungáriáé... Tom I. 2. kiadás, Posonii 1797. GABRIELHevenesi: Ungaricae sanctitatis indiciae... Tyrnaviae 1692 2. Papsturkunden 896-1046, bearbeitet von Harald Zimmermann I. Band Wien 1984. s. 758 f. Nr. 398: Classe, 4. April 1001 3 GYŐRFFY György: István király és műve Budapest 1979.143 ff 4 MOLLAY Károly: Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig Budapest 1982. 242 ff 5 GYŐRFFY György: Szent István Intelmei Magyar Nemzet 1991. aug. 18,11 6SZENTPÉTERY Emericus Scriptores rerum Hungaricarum... V. 1. II. (red.) Budapestini 1938. pag. 611 ff. 7 DEÉR József: Libellus de institutione morum Protokolle des Konstanzer Arbeitskreises Nr. 169 Konstanz 1971. 85 ff. 8 GLATZ Ferenc: Német-magyar kapcsolatok; tegnap, ma História XII. (1990) H. 4. 30 ff. 9 ARANY János: János pap országa (1848) 172
