Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
P. Szojka Emese: A házasodás szokásköre a bácskai bunyevácoknál
A bunyevác lakodalom, mint az emberi élet jelentős fordulópontjához kapcsolódó, a hagyományokon alapuló, sajátos elemekből felépülő szokás, századunk közepéig létezett. Megszűnésének oka az etnikai kötöttségek fellazulásában, és a falusi társadalom szerkezetének megváltozásában kereshető. JEGYZET 1 Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar tájak néprajzi felfedezői. Budapest, 1985. 5-26. 2 Szárics Jenő: A bunyeváczok. Regélő Pesti Divatlap. Pest, 1842. 838-840., 849-853., 869-872., 886-888. 3 Szárics Jenő i. m. 839. 4 Vö. Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokásai. In: Magyar Néprajz; VII. (főszerk.: Dömötör Tekla) Budapest, 1990. 32-66. 5 Iványi István: Szabadka. In: Bács-Bodrog vármegye; I. (szerk.: Borovszky Samu) Budapest, 1909. 184-185. 6 Szárics Jenő i. m. 871. 7 Vö. Tárkány Sziics Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 309-312. 8 Hadzsics Antal: Szerbek. In: Bács-Bodrog vármegye; I. (szerk.: Borovszky Samu) Budapest, 1909. 372. 9 Közli Sztrinkó István: Bellosics Bálint kutatásai a bácskai délszlávok körében. In: Dunatáji találkozás. (szerk.: Bárth János) Kecskemét, 1992. 147. 10 Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Budapest, 1990. 30. 11 Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Pest, 1867. 349. 12 Sztrinkó István i. m. 147. 13 Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról. Közreadja Tardy Lajos. Budapest, 1977. 402. 14 Szárics Jenő i. m. 870. 15 Iványi István: A szabadkai bunyeváczok és szokásaik. Ethnographia; II. 1891. 195. - Iványi Istvánnak ez az írása nem minden részletében forrásértékű, mint ahogyan erre Popovich M. György rámutatott (Popovich M. György: Iványi és a bunyeváczok ethnographiája. Ethn.; IV. 1893. 6-66.) Megállapításait, adatait abban az esetben vettem át, amikor azokat hitelesnek, az adott korra jellemzőnek találtam. 16 Franki István: Bunyevácok. In: Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája; II. (szerk.: Dudás Gyula) Zombor, 1896. 392. 17 Ott, ahol külön nem hivatkozom a közölt adatok forrására, saját, többnyire e századra vonatkozó gyűjtéseimet használom fel. 18 Szárics Jenő i. m. 870. 19 A Baja környéki falvakban groktalica hangváltozatban ismert. Régi stílusban, éles torokhangon előadott ének. (Begovácz Rózsa és Vízin Antal szíves közlése.) 20 A Baja környéki falvakban móba változatként ismert a szó. Társas munkában, kalákában végzett tevékenységet jelöltek vele. A móva kifejezés Magyarország déli nyelvterületén ismert magyarok körében is. Vö. Új Magyar Jájszótár;3. (főszerk.: B. Lőrincz Éva) Budapest, 1992. 21 Franki István i. m. 391. 22 Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén. Budapest, 1988.161-164. 23Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai. In: Cumania; 9. (szerk.: dr. Bánszky Pál - dr. Sztrinkó István) Kecskemét, 1986. 349. 24 Szárics Jenő i. m. 852. 25 Réső Ensel Sándor i. m. 349. 26 Szárics Jenő i. m. 871. 27 Iványi István, 1891.195. 28 Réső Ensel Sándor i. m. 349. 29 Iványi István, 1891. 195. 30 K. A. (Kovách Antal): Húsvéti czifra alma és narancs. Néprajzi Értesítő; IV 1903. 198. 31 Hadzsics Antal: A délmagyarországi szerbek. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, Magyarország; VII. Budapest, 1891. 629. 32 Iványi István, 1891. 191. 33 Dankó Imre: Az almaszimbolika szláv kérdései. In: A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai; 40. (szerk.: Dankó Imre) Gyula, 1962. 24-47. Továbbá vö. Sarosácz György: A baranyai horvát (Sokác, bosnyák) lakodalmi szokások. In: Lakodalom, (szerk.; Novák László - Újváry Zoltán) Debrecen, 1983. 281. 144
