Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 6. (Kecskemét, 1993)
Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz
gőt kapott egyformán. Vidékre parasztkocsival vitték őket. Mikor vitték a menyasszony szekrényét, dunyháját, azt kellett játszani, hogy Kocsira ládám... A nászmenetben a zenészek hátul haladtak. Vacsora alatt piáno hallgató nótákat muzsikáld tak. Aztán csárdást, foxot, keringőt, ami jött sorba. Éjfélkor a menyasszonytánc: csárdás. A menyasszony fejének bekötésekor: Asszony lesz a lányból. Reggel a mos- datáskor: Csütörtökön virradóra. István napokon fölköszöntötték az Istvánokat. Hol vagy István király? - játszották. A hangszeres zene és a halál kapcsolatára mindössze két bátyai adatból következtethetünk. Az egyik helybeli kocsmáros azt kérte halálos ágyán, hogy zenészek kísérjék utolsó útján, hisz egész életében míg másoknak húzták, neki dolgoznia kellett. (Felesége nem teljesítette kérését.) A bátyai mondákban szereplő fajszi Luca Péter, aki tudós hírében állott, vagyonának egy részét a cigányokra hagyatta azzal, hogy minden évben a halála napján muzsikáljanak neki a temetőben. Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz 1. Kodály Zoltán: A magyar népzene. 1973. Bp. 7. o. 2. Hal mos István'. A zene Kérsemjében. 1959. Bp. 5. o. 3. Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza n. 1963. Bp. 419.0. 4. Frankói Vilmos: A szekszárdi apátság története. 1897. Bp. 42. o. 5. Váss Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. (Kalocsai múzeumi dolgozatok 4.) Kalocsa. 24. o. 6. Vass Előd: uo. 7. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. (Pest megye múltjából) 1965. Bp. I. táblázat 8. História Domus - kézirat. Bátyai Plébánia. 9. Fehér Zoltán: Bátyai családnevek a feudalizmus korában. (Kalocsai Múzeumi Közlemények I.) 1988. Kalocsa 10. Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae Historico-geografica. Pest-Püis-Solt vármegye (Bács-Kiskun megye múltjából VIII.) 1982. Kecskemét 11. Geografisch Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. 1786. Pressburg 12. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartománynak mostani állapot ja statisztikai ésgeographiai tekintetben 1.1837. Pest 13. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára 1851. Pest 14. Vályi A ndrás :Magyarország leírása 1799. Buda 15. Krpan, Stjepan: Od KaraS do Biferaa. 1988. Zagreb 16. Katona, Stephanus: História Metropolitanae Colocenis Ecclesiae. 1800. Colocae 17. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Iüskun vármegye (Magyarország vármegyéi és városai). 1910. Bp. 18. Szabó Géza (szerk.): Pest-Püis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. 1932. Bp. 19. Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története. 1969. Bp. 20. Sarosacz György: Magyarország délszláv nemzetiségei (Népi kultúra - népi társadalom). 1973. Bp. 14