Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. lent való őgyelgés: Kiskunfélegyházán, talán Kanizsai Nagy Zsuzsánál jártak ekkor; Walleshausenné ekkor már nem élt. — a Magyar Hírlap mai üres szórna: a lap nov. 6-i számában nem jelent meg Móra szokásos vasárnapi tárcája, a lap ugyanis e napokban (Péter László kronológiája szerint nov. 9-én) mondott föl az írónak. Vö. Somogyi-könyvtári Műhely, 1979. 1—4. sz. 123., vö. még Péter László: Móra Ferenc ismeretlen levelei. Szeged, 1954. 23—25. — te külön lidérced: valószínűleg Móra gyakori őszi influenzájára gondol itt Móra István. Móra ekkor nem volt beteg, Aranykoporsó c. regényén dolgozott Pesten. — Hadiknál: Móra Lászlóéknál. — sgületésemnapja: okt. 24. — az övét tartani: Móra László születésnapja okt. 20-án volt. — múlt szombatra: okt. 31-re. — Katuséval: Móra Istvánná október 31-én született. — Zsuzsa: Kovács Sándorné Kanizsai Nagy Zsuzsa. — hogy s mint voltatok együtt ideföl: Móra szept. 17-től okt. 10-ig, majd okt. 12-től nov. 9-ig volt fönt Budapesten (vö. Somogyi-könyvtári Műhely, 1979. 1—4. sz. 123.); nem tudjuk, e határokon belül mikor volt együtt Kanizsai Nagy Zsuzsával, hisz tudjuk, hogy ekkor készülő új regényének határideje sürgette. — Ilona: Móra Ferencné. — mindszentkor: nov. 1-én, halottak napján. — leszaladunk: Szegedre. — szerdán : nov. 2-án. — Galambosból hazajövet: a Félegyháza-galambosi szőlő Móra Mártonéké volt; amikor meg kellett tőle válniuk, Walleshausen Jánosné vette meg, így voltaképpen a családon belül maradt. — Másnap: nov. 3-án. — Kenek Marosa: közelebbit nem tudunk róla. — Katával: Móra Katalinnal (1900—1935). — együtt mentek ki a temetőbe: Móra Mártonná sírjához. — Pista: Tóth István. — Gyulát: Walleshausen Gyulát, Móra Ferenc sógorát, — jól van szegény: nem világos, hogy kire vonatkozik ez az állítás, legvalószínűbb, hogy Kanizsai Nagy Zsuzsára. — csalamia: család. — sátoralja: a család. 223 MF — Móra Istvánnak, Szeged, 1932. december 22. Szeged, 1932. XII. 22. Kedves Pistám! A könyv azóta bizonyosan elkerült hozzátok, mert látom, hogy a lányaitok is csak olyan könyelmüek, mint mink vagyunk, — de hát azért már csak én is hadd öleljem meg Katust a saját példányával. Majd nekiadja valamelyik unokájának, mikor nagykorú lesz. Különben tegnapelőttre már elfogyott az első 4400 példányos kiadás s mára, mire az átkorrigált példány fölért, már a második kiadást árulják. Sajnos, az első kiadás sajtóhibáival és eltördeléseivel, mert a kiadó nem akarta elszalajtani a legkiadósabb három napot s nyomtatta ész nélkül az új kiadást. Különben egy fene, attul az egy-két hibátul nem lesz jobb a könyv. * Fáradt vagyok, leikeim, sokkal fáradtabb, mint mikor Diocletianus őfelségével és a többi magas uraságokkal éjszakáztam. A bronchitiszem is ragaszkodik hozzám, a bélhurutom is. De a gyerekek jól vannak, hála istennek, — mink meg már se osztunk, se szorzunk. i 359
