Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
A töprenkedésnek szálai aztán teköréd fonódnak. Az örökség nem háborgat, hisz nagyon is egyenes. Hanem, hogy jobb lesz-e neked? Megtartod-e a Naplót is, vagy lesz erőd lerázni az őrlő gondját: a szerkesztést? A kettőtől együtt: féltem a fizikai erődet. És hogy—mint vagy és leszel az ármádiával? Pósáné ottléte alatt és a Pista tisztességtétele idején nem akartalak háborgatni levelemmel, úgyis volt elég háborúságod, most kérlek már, hogy mielőbb tájékoztass és nyugtass meg, ha tudsz. Lidi szüle nem tud betelni a szegedi gyönyörűségek emlegetésivel. Az én borongó lelkemet rég nem derítette föl úgy valami, mint az a hirlelés, hogy te, Ilona, szakács- könyvet írsz. Nagyon kérlek, siess vele, hogy megérjem, és nekem dedikáld, mint dilettáns kanszakácsnak! (A hajábakrumplit ki ne felejtsd! Kunszt a’ most!) Jánoska 26-án indult ki a „konzertba.” Elég sokára, de mégis váratlan érte. Különben (szerinte) dukál is már, mert Misa bejött a frontrul, illő, hogy valaki kint is legyen közülök. A magam résziről majdcsak jobb szeretném, ha Misa is kint volna. Egy az, hogy idebent most rohamcsapatokká képezik ki őket; az ilyen kombinált, összeszed^tt- vedett ezredek sorsa különben is a tönkremenés — hát még a rohamcsapatoké. Neki különben tetszik. — A másik, ami jobban aggaszt, hogy most Zabolán vannak (szegény Béldi Pál!) minden másnap van csak gyakorlatuk és a szabad napon átjár Kovásznára, fürdőzni. Igen jó barátságba keveredett a fürdő fiatal tulajdonosnőjével, attól kap olvasnivalókat s nála tölti el a nap javarészit: hát ez aggaszt engem s ugy-e méltán? Józsi a Dnjester mellől hűségesen írogat, minden harmadnap. Hasonlíthatatlanul az ő levelei a legszebbek. Utolsó levelében írja, hogy tőled is kapott levelet és mindenhonnan, csak Szolnokból nem. Hászen — mondok válaszomban, — onnan más se kap. (Én négy hónap alatt 2 lapot kaptam. Ugyan tudsz-e te valamit?) Lacit beosztották a regruta-gyerekek közé még az önkéntességet kérő folyamodását el nem intézik. Erős, izmos, mint a szálfa. Sora jó, most itthon lakik. Pistánktól febr. 23-iki dátummal kaptam utoljára lapot. . . Lemásolom s lapot: Heute erhielt ich von 2. Jäner datierte Karte meines Vaters in welcher der traurige und stille Weinachtsabend beschreiben wurdet. Ich versichere Sie, meine waren noch trauriger, neben mir war niemand von meinen Geliebten. Mein lieber Vater schreibt dass Sie von mir seit 15. Sept. nicht eine Zeile bekommen haben. Uber das wundere ich mich denn ich schreibe wöchentlich 4 Karten. Aber wie viel schreibt Aranka, dass ich von ihr bischer noch nimmer nichts bekommen habe? Ich bin schon dort angebangt, wenn Sie ihren Nahmen auf Vaters Karte schreiben möchte. Der Gizi wünsche ich von Herzen viel Glück an der zweiten Baba. Was ist mit Imre und Józsi? Mich bezüglich kann ich berichten dass ich gesund bin — körperlich aber meine Seele! Aber lassen wir das! Gott mit Ihnen! stb.” Ilonka jobban van ma délután kihozza tán az anyja s nem is eresztjük vissza. 288
