Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)

A levelek

1906 122/a MF — Walkshausen Jánosnénak, Szeged. 1906. július 23. Közölve: Móra Fenne l vetélésé­ből. Sajtó alá rendbe Kőhegyi Mihály—Kengyel András. Kecskemét, 1979. 25—27. 123 MF — Walleshausen jánosnénak, Szeged, 1906. szeptember 3. Kedves Mama! Egy kicsit szégyenkezve írom ezt a levelet, a melyiknek az elkésése tanúság arról, hogy milyen könnyen megfeledkezik az ember az Hiedelemről azokkal szemben, a ki­ket szeret. Én úgy el vagyok foglalva, mióta hazajöttünk, hogy még a reggeli sétákkal is fel kellett hagynom egyelőre. Alig győzöm a pesti megrendeléseket. Mikor hazajöttünk, már három helyről is várt a kéziratot sürgető levél. Ilyformán én Ilonkát bíztam meg azzal, hogy az otthon vett sok jóságért mondjon köszönetét levélben helyettem is. Én aztán megnyugodtam abban, hogy kedves hites­társam elintézte a dolgot. Ő meg, szegény, a kit jócskán lefoglalt a takarítás, azt hitte, hogy én írtam haza. Tegnap délben derült aztán ki, hogy egyikünk sem írt. Kedves mama, aranyos Mutterkánk: végtelen jól esett az a szeretet, a mivel otthon fogadtak s a mit igazán nem tudunk mással megfizetni, mint igaz szeretetünkkel. Gyulától a hét elején kaptunk levelet, igen jókedvűt és vidámat. Azóta Cirkveni- cában üdül szegény testvér. Cicát, reméljük, nem vitte magával, — p levelében erről nem tesz említést. Reméljük azt is, hogy a mama megnyugodott azóta Gyula felől. A mi a mostani baját illeti, az itt való ösmerős orvosok véleménye szerint is bizonyára a rosszul ke­zelt szamárhurut következménye, egyáltalán nem komoly veszedelem s a tengeri leve­gő teljesen el fogja tűntetni. Csak legyenek, kedves jó mama, mindnyájan megnyu­godva: a jó Isten szeret bennünket és nem bántottuk meg annyira, hogy a haragjától 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom