Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
kérdezősködött az este, de természetesen nem tudtam neki mit mondani. Azt hiszem, leszól olyan jó, tudósítasz arrul is, hogy értek haza mamáék és hogy megköny- nyebbedett-e otthon mama? Gyulával már kétszer beszéltem a héten, egyszer ő volt itt, egyszer én ott. Ma este várom vacsorára, majd megsüttetem a hurkát, ha ugyan még meg lehet enni, hanem félek, hogy ezek az enyhe idők elbántak vele. Amúgy csak vagyok, mint varjú a karón, hanem úgy köhögök, hogy majd kiszakad a belső mivoltom. Egyéb újsággal aztán nem is szolgálhatok, minthogy ha még azt megírom, hogy a Borbála lányasszony, a ki lány-ass%ony a szó legszorosabb értelmében, csütörtökön eltávozott innen és emlékül elvitt két szál hurkát. Egy új hölgy van itt most helyette, a ki olyan csinos, hogy még Gyula is csettentett rá a nyelvivel, mikor meglátta. Pedig Gyula, a mint tudod, rettentő válogatós! Ezek után pedig mindenkinek kézit csókolva, addig is kegyeidbe ajánlja magát kézcsókoló vevő-legényed: Ferkó Bp. 1901. febr. 9. Tintával írott autográf, az Egyetemi Kör levélpapírján, MFM ír. Gyűjt. megérkezésetek: nem tudjuk, Walleshausen Ilonáék mikor érkeztek vissza Budapestről Félegyházára, útjukról nincs adat. — hirt vitt a mama: Móra Mártonná budapesti útjáról sem tudunk; valamikor febr. elején lehetett. — Pistáik: Móra Istvánék. — Julcsa: Móra Juliska. — ennek a hónapnak a végin hazamegyek: 1901. febr. és ápr. közt Móra valóban Félegyházán tartózkodott; a félreértések tehát eloszlottak. — az a 10forint: nem tudjuk mikori támogatásra utal Móra. — tatának: Móra Mártonnak. — egy pár újságot, a mely az ünnepélyről referál: Gyuris György és Vajda Lászlóné bibliográfiája (írások Móra Ferencről. Szeged, 1981.) ez időből semmiféle „referálást” : nem regisztrál. Sem azt nem tudjuk, milyen ünnepélyről van szó, sem azt, hogy erről mely lapok számoltak be. — Köpösdy ír egy cikket: Köpösdy Dezső, az Egyetemi Kör elnöke; cikkét nem sikerült azonosítani. — a retorikai estéket: lásd Hegedűs András: Móra Ferenc az „Egyetemi Kör”-ben. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei 1972.1. rész 70. — keddi leveled: febr. 5-ei. — Mutterka: özv. Kanizsai Nagy Ferencné. — Sándor bácsi: Péterfy Sándor. — Gyulával: Walleshausen Gyulával. — Borbála lányasszony: nem tudjuk, kiről van szó. — csütörtökön: febr. 7-én. 110 MF — Walleshausen Ilonának, Budapest, 1901. szeptember 19. Én minden Boldogságom! Beteg vagyok, szentem, beteg. Nem ez a nyomorult test, ennek semmi nagy baja, mindössze, a mit a minap írtam, hogy a talpaim vannak föltörve, fölhólyagosodva — hanem a lelkem, az, az fáj véghetetlen. Isten mentsen, hogy panaszkodáskép írnám, a mit írok — de olyan nagyon-nagyon kétségbeejtő az élet és ha kipanaszkodom magam, olyan lesz, olyan jó, mintha a te válladon sírnék. Különösen enyhülésemre lesz a panaszkodás most, mikor már arra is gondoltam, hogy: talán te se az vagy már, a ki voltál! . . . 194
