Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
tyaszentölőre. Mert ebben a hónapban úgy bele vagyok mártva a dologba, mint gyertyabél a faggyúba. Például ma is, pénteken, reggel félnyolckor mentem el hazulról s most este féltízkor kerültem haza s csak tíz óra után ülhetek a vacsorámhoz (még az a szerencse, hogy ezt nem köll készíteni). Mivel azonban gyertyaszentölő még messze van s ki tudja, addig nem öl-e meg a nátha, kérdd meg tatáékat helyettem, hogy ha már nem haragszanak, ne terheljék Gyulát az ingeimmel, hanem szorítsák be a kis katonaládámba, a mit lehet s küldjék el, nem sokért elhozzák. A lakatkulcs ugyan nálam van, hanem ahhoz a lakathoz könnyű kulcsot kapni. Különben azt mondanám, ne fáradjanak a küldözgetéssel, de gallért már most is úgy köll vennem, pedig most úgy a fogamhoz verek minden krajcárt, hogy az új esztendőben még nem is szivaroztam — csupa fösvénységből. Hanem gondolom, az ilyen fösvénységet megbocsájtja az isten, de még talán te is, édes Ilkám? Hát készültök-e már a nőegyleti bálra? Csak osztán a Gyura gyerek vigyázzon, hogy a parfümmel nagyon bőségesen ne bánjon, mert beköszöntött a tél, osztán most már jó lesz ám nem pazarolni a fűtőanyagot! Te meg, lelkem, világért se foszd meg magad ettől az egy gyönyörűségtől az én kedvemért! Igazán rádférne már egy kis mulatság, mert egész lehervadsz szomorú rabságodban, mire kinyílna a boldogságunk virága. Hiszen egy csárdás, csak éppen egy, nem a világ. Meg aztán én úgyse tudom azt meg! Aztán meg akármilyen ellensége vagyok is a táncnak: mégis táncolnak az én fogaim is mindjárt. Igaz ugyan, hogy ezt magyarul vacogásnak hívják. Sebaj. A boldogságot nem osztogatják ingyen. És a ki nem szenvedett és nem volt boldogtalan: az aztán nem tud boldog lenni. Tűrj, várj, remélj, édes kis szenvedőm, majd csak feljön a mi napunk is! Kezeidet csókolja igaz szívvel hűséges vőlegényed: Ferkó Bpest. 1901. jan. 4. írd meg az uj házszámot! Tintával írott autográf, az Egyetemi Kör levélpapírján. MFM ír. Gyűjt. elkésett a boldog újév kívánással: Móra csak jan. 1-jén írt menyasszonyának, s azt leghamarabb 2-án kaphatta meg. — a Kovács Irén locsogása: Kovács Irénről közelebbit nem tudunk. — Julcsa: Móra Juliska; jan. 2-án érkezett vissza Budapestre. — ama pénteken reggel: valószínűleg 1900. dec. 28-án. — a másiknak nem tett: Móra Istvánnak. — Gyula pajtás: Walleshausen Gyula. — Gy er ty assentőlör e: febr. 2-ára; Szűz Mária tisztulásának ünnepére. — Tatáékat: szüleit. — Gyura gyerek: valamelyik inas Walleshausen Jánosné piactéri borbélyüzletében. 192
