Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
nak pedig különösen gondját viseld, mert Pista aligha haza nem megy a héten. Mert hazamenni föltétlenül hazamegy a tanítók ügyiben, csak az idő kérdéses, a mi pedig attul függ, mikor kap jegyet. Mutterkának, Mamának, Zsorzsnak, az otthonvalóknak kézit csókolom, téged pedig júniusig is úgy, mint a vasútnál sokszor, sokszor csókol: Ferkó A dátumot pedig nem felejtettem ki innen, hanem erre a rózsára írom, a melyiknél te százszor szebb vagy. Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. A levél valamelyik korábbi tulajdonosa, talán Móra Panka, ceruzával ezt írta rá: 1899 s^epí? E datálást megerősíti a levél egész tartalma (a tandíjmentesség megadása, az egyetemi oktatás közeli elkezdése stb.). Miska: Sántha Mihály. — a kinek én helyettem f. . . ] kellett bemenni a dékánhoz (nem az apósomhoz!) ; Walleshausen Jánosnénak egy bizonyos Dékány udvarolt, komolyan fontolgatták, hogy összeházasodnak. Lásd az 1899. nov. 5-ei levelet. — tatáék: szülei. — Péterfytől megkapom a pénzemet: Péterfy Sándornak a „prepa-lányok” dolgozatait javította; ennek díját várhatta ekkor. — szinte: szintén. — az utalványon: nyilván azon a vényen, amelynek kíséretében visszaküldte szüleinek a tandíjból váratlanul megmaradt 10 forintot. Lásd előbb. — Gyula: Walleshausen Gyula. — az öreg: Péterfy Sándor. — gratulált eg)1 versemhez: talán A szegény asszony két fillérje címűhöz, mely a Félegyházi Hírlap 1899. szept. 17-ei számában jelent meg. Újraközölve: Móra Ferenc ifjúkori versei. Kiskunfélegyháza, 1979. 206—208. Nem lehetetlen azonban, hogy Péterfy a Szüneten címűt olvasta, mely Pesten a Magyar Figaró 1899. júl. 30-ai számában jelent meg. Vö. Hollós Róbert: Leszámolás Bartos Imréékkel. Somogyi-könyvtári Műhely, 1984. 1—2. sz. 16 —17. — Pistáikhoz,: Móra Istvánékhoz. — mama: Walleshausen Jánosné. — Zsuzsánnácska: Kovács Sándorné Kanizsai Nagy Zsuzsa. — itt nem is szomorkodhat az ember: Móra Budapestet kezdettől nagy, tülekedő városnak látta, élettempója és stílusa nyomasztóan hatott rá. Vö. Hegedűs András: Móra Ferenc az „Egyetemi Kör”-ben (II.). A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1973. I. rész. 145. — a papválasztás eredményét: a félegyházi plébános 1899-ben (1910-ig) Kolozsváry Mihály lett. Móra István mint „kedves öreg pajtás” emlegette. — 'Zsorzyxyal: Kovács Sándorné Kanizsai Nagy Zsuzsanna. — erre a rózsára: a célzás nem világos; csak nagy óvatossággal feltételezhető, hogy rózsát ábrázoló rajzot, esetleg préselt virágot tett levelébe, s erre írta a dátumot. Nyoma mindenesetre nem maradt. 82 MF — Walleshausen Ilonának, Budapest, 1899. október 8. Édes Szerelmem! A mint azóta bizonyára vehetted észre, szüretre szíves hívástok dacára se mentem haza, — holott tata is nagyon hitt. Ez az első szüret, a melyiken nem vagyok ott, mióta eszem tudom, — hanem azt hiszem, nem az utolsó, mert bizony nem sokat fogok már én otthon szüretelni. Szállnak az esztendők, és mindig messzebb, messzebb visznek 140
