Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
Lengyel András: Bevezetés
Ez a cél azonban a potenciálisan rendelkezésünkre álló anyag előzetes megrostálásával, „válogatásával” el nem érhető. Móra attitűdjét, attitűdjének változásait csak a teljes kiadás révén ismerhetjük meg a maga bonyolultságában. A Móra-kutatás eddig fölgyűlt eredményeinek ideiglenes összegzésére, egy új, az eddigieknél hívebb, bár szükségképpen globális Móra-kép fölvázolására természetesen szükség van. Ezt kívánja az olvasók igénye is, a kutatás érdeke is. E cél elérésére azonban nem egy — szükségszerűen prekoncepciózus és összefüggéseket elfedő — levélválogatás látszik alkalmasnak, hanem egy kismonográfia. Olyan kismonográfia méghozzá, amely a Móra-filológia eredményeinek ismeretében, teljes filológiai vérte- zetben készül, de rém ezeknek az adatoknak a mechanikus összegzése, elrendezése, hanem több: a pálya, az életmű és a kor rejtelmeiben is képes eligazítani. Műfaja így leginkább a könyvesszé lehetne, s írójául is leginkább egy Németh László-szerű író kívánkozna. Kötetünk nem tűz ki, nem tűzhet ki ilyen magas célokat. Még csak nem is egy — jól vagy rosszul kialakított — válogatás, amit adunk. A kötet nem a levelezés egészéből válogat lényegesnek ítélt darabokat, hanem — ismételjük meg —: új anyagot tár föl, adalékokat nyújt egy lényegesnek hitt, de eddig kevéssé ismert területen. Szerepe így természetesen korlátozott, elsődleges címzettje nem a széles olvasóközönség, hanem a szűkebb „szakma”, amely képes egy egységes Móra-képbe beilleszteni az új adalékokat, összefüggéseket. 2. Mindez azonban önmagában még nem magyarázza meg, hogy miért éppen e kötet készült el. A családi levelezés önálló megjelentetését, a mondottakat kiegészítve, több körülmény külön is indokolja. Elsőként az, hogy' a családi levelezés, viszonylagos zártságából következően, önmagában is megáll; Móra életének egy, nem is akármilyen fontosságú vetületéről zárt, kerek képet ad. Ennek az életszférának legmegnyugtatóbb föltárása — mint egy másik nagy levelező, Bartók Béla családi levelezésének kiadása is mutatja — legjobban a levelek elkülönített, a levelezés egészébe bele nem vegyített közzétételével valósítható meg. Ugyancsak az önálló közlés mellett szól, hogy Móra, hasonlóan a legtöbb emberhez, bizonyros vonatkozásban közvetlenebb, személyesebb viszonyban volt családja tagjaival, mint a kívülállókkal, s ez a levelezés vonatkozásában azt jelenti, hogy e leveleiben személyisége olyan rétegei is megnyilvánulnak, amelyek máskor rejtve maradtak. így életvezetésének fontos, semmilyen más forrásból meg nem ismerhető területei is megvilágosodnak. De az önálló kiadás mellett szól az is, hogy ez a levelezés — minden kényszerű hiánya ellenére — egységes képet ad eseménytörténeti — életrajzi vonatkozásban is: részben Móra egyetemi éveiről (erre vonatkozóan e kötet anyaga a legjobb, legrészletesebb forrás jelenleg); részben (s ez az igazán fontos) egyr társadalomtörténeti folyamatról: Móra társadalomtörténeti értelemben vett 9
