Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: Tóth Mike, a fényképész
Romsics Imre A Hírnök és a Mária-kerH A röviden Mária-kert-nek nevezett folyóirat majdnem minden számában közölt egy-egy írást a Nagyasszonyunk kegyhelyei hazánkban című sorozat részeként az 1880-as években. Bemutatták néhány oldalban a kegyhelyek történetét, s minden alkalommal közöltek egy-két fametszetet. Minden alkalommal közölték a kegyhely tájképét, sokszor magát a kegyképet is. Ezen írásokat Rosty Kálmán S. J. jegyezte. A képek aláírása mellett kétféle megjegyzést olvashatunk: 1. eredeti rajz szerint; 2. fénykép szerint.8 9 Fölvetődik a kérdés, hogy ki fényképezte a kegyhelyeket? Az 1888. évfolyam 10. számában a sorozat XXVI. részeként a péterváradi kegyhelyet nem Rosty Kálmán, hanem Tóth Mike jegyezte.10 11 12 Kit rejthet maga mögött a péterváradi kegyhely fametszete fénykép szerint megjegyzése? Sejthetjük-e a fényképész személyében Tóth Mikét? Sokat sejtet, s talán bizonyít az 1888. évfolyam 11. számának fölhívása: ,pl bold. Szűz magánosán álló kápolnái tájképeit, mint már egyszer említettük, azon czélból gyűjtjük, hogy folyóiratunkban ismertessük. A hol megfordulunk s ilyen kápolnára akadunk, azonnal lefényképezzük; de hazánk kiterjedése nagy, nem is juthatunk mindenüvé, pedig néha épen a rejtett tájakon oly regényes fekvésű kápolnák vannak s azok oly megható történettel bírnak, hogy a közlést a legnagyobb mértékben megérdemlik. Kérjük azért t. olvasóinkat, figyelmeztessenek bennünket az ilyen kápolnákra, ha képeiket nem kölcsönözhetik nekünk, hogy rajzolónk a metsző számára lemásolja.”1' Az idézet szerint bizonyosak lehetünk abban, hogy Tóth Mike fényképezte a Mária-kegyhelyeket, de nem lehetünk bizonyosak abban, hogy melyek saját fényképei, s melyek a megküldött fényképek. Nem lehetünk tehát bizonyosak abban sem, ki fényképezte Pétervárad kegyhelyét. Azt is bizonyosra vehetjük a hirdetést olvasván, hogy a fényképpel nem rendelkező és bejelentett kápolnákhoz elzarándokolt Tóth Mike, hogy lefényképezhesse azokat. Bizonytalanságunkat egyben bizonyosságunkat tovább növeli a Mária-kert 1889. évfolyama, melynek 1. számában közölte Rosty Kálmán a Mátra-Verebélyi Szentkút című írásának első részét. A fametszet aláírásában az alábbi szöveg olvasható: „Tóth M. fényképe szerint”A2 Ez az első kép a folyóirat életében, amelynek pontosan ismerjük a fényképészét. Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg, ugyanazon időperiodikával a Hírnök című folyóiratnál. Az 1889. évfolyam 2. számának 46. oldalán jelent meg először a „Tóth M. fényképe szerint” folirat a ditrói Jézus szentséges Szívének kápolnája ismertetésénél. 8 így, rövid nevén említjük a két folyóiratot, melyeket három évtizeden keresztül gondozott. 1884-ben vette át a Jézus Szentséges Szivének Hírnöke című folyóiratot, melyet 1917 végéig szerkesztett. A Hírnök „mellékleteként” indította el 1885-ben a Szűz Mária Virágos Kertje - Havi folyóirat a Boldogságos Szűz tiszteletének ápolására című folyóiratot, melyet szintén 1917 végéig szerkesztett. 9 Néhány képnek egyáltalán nincs aláírása. 10 Mária-kert 1888. 275—279. 11 Mária-kert 1888. 309. 12 Mária-kert 1889. 10. 26
