Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Finta József: Tóth Mike, a katolikus folyóiratok szerkesztője
Finta József alkalmasint ugyanannyi. [...] Egyes bejelentésekből tudjuk, hogy Kalocsára jött [...] 49 városból és községből 4.765 búcsús. De voltak, kik az ügy iránt annyira érdeklődtek, hogy az idegeneket megszámlálták és azt mondják, hogy közel tízezer idegen volt 7-én Kalocsán, és ezt mi valószínűnek tartjuk.” (TÓTH 1891a. 193-194.) Tóth Mike részletesen felsorolja ebben a cikkben a 49 helységet, s beszámol a búcsúi körmenet nagyszerűségéről is. A másik írás, amelyet szeretnék röviden idézni, Bangha Bélának, a nagy jezsuita újságírónak tollából való. Egy elképzelt levelezőtársnak írt levél formájában a „Himök” több számán keresztül igyekszik meggyőzni olvasóit a katolikus hitnek a protestáns felekezetek tanításaival szembeni elsőségéről, tisztaságáról. Igazi hitvédő irat ez 1910-ből, inkább még régies stílusban. Azonban megdöbbentő, hogy több mint ötven évvel a II. Vatikáni Zsinat előtt mennyire hasonló gondolatokat képvisel a jó szándékú más felekezetűekkel kapcsolatban, mint napjaink Katolikus Egyháza: „Túlzás nélkül mondhatni, hogy az egyház még a protestánsokkal szemben is szerető édes-anya. Azt tanítja ugyanis, hogy akik meg vannak keresztelve, de azon jóakaratú hitben vannak, hogy az ő vallásuk - akármelyik protestáns vallás is - igaz, és soha komolyan nem kételkednek az ő hitük igaz voltán: azok voltaképpen mind a kath. egyházhoz tartoznak, még akkor is, ha a katholicizmus nevétől - be nem számítható előítéletek és nevelésük folytán - irtóznak is. És az ilyenek, ha nem halnak meg személyes bűnben, üdvözölnek is; amint hogy valószínű, hogy a protestánsok közül igen-igen sokan pl. a jámbor, alanyilag jóhiszemű köznép a legtöbb vidéken - nagyrészt bizonyosan üdvözül.” (BANGHA 1910. 20.) A Szűz Mária Virágos Kertje című folyóiratot maga Tóth Mike alapította, s ő szerkesztette 1885-től 1917-ig, harminckét éven keresztül. Amint a Himök a Jézus Szíve-tiszteletet, úgy a Mária-kert a Szűz Mária-tiszteletet volt hivatott előmozdítani a katolikus hívek életében. Témái sokban hasonlatosak az előbb ismertetett folyóirat témáihoz, vannak azonban különbségek is. Szintén olvashatunk hitvédelmi írásokat, melyek azonban inkább a Szűz Máriával kapcsolatos katolikus hittételeket kívánják propagálni és magyarázni. Az egyes számokban szereplő versek is Szűz Mária életével, erényeivel és tiszteletének formáival foglalkoznak. A szentek életének egyes részletei mellett folytatólagosan közöl a Mária-kert példamutató részleteket szentté nem avatott, de mégis jól ismert és tisztelt magyar hitvallók életéből (pl. II. Rákóczi Ferenc). Talán a magyar szívekhez közelebb álló Nagyasszony hazánkban mindig jelentős tisztelete miatt ebben az újságban jobban jelen van a magyarságtudat ápolása, mint a Hirnőkben. Olvashatunk elmélkedéseket, erkölcsi tartalmú prédikációkat Szűz Mária követendő erényeiről (pl. alázat, engedelmesség). Találunk részletes leírásokat hazai és külföldi Mária-kegyhelyekről, beszámolókat a Mária-kultusz különböző formáiról, megnyilvánulásairól (pl. búcsúi ünnepek, körmenetek stb.). Figyelemmel kíséri a lap a Máriakongregációk alakulását, működését. Emellett azonban jelen vannak itt is a folytatásos útleírások, elbeszélések. Találhatunk többszereplős drámai költeményeket, amelyeket a korabeli leány- és legényegyletek, valamint egyéb katolikus gyermek- és ifjúsági egyesületek felhasználhattak előadandó színdarabjaik anyagául. 18
