Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Nagy Janka Teodóra: Az egyén szerepe a jogi népszokások alakulásában
Kalocsa, 1993. november 15-19. NAGY JANKA TEODÓRA .Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen Az egyén szerepe a jogi népszokások alakulásában A jogszokáskutatás, amely hazánkban a 19. század eleje óta a legkülönbözőbb tudományok keretei között folyt, az 1940-es évek elején a néprajzosok figyelmének előterébe került.1 Az elméleti, valamint egy-egy jogi hagyományt, szokást leíró cikkeken túl 1939-48 között - nem utolsó sorban a népi kultúra iránt megnyilvánuló általános társadalmi érdeklődés hatására - néprajzos és jogtörténész szakemberek elvi és módszertani irányításával az igazságügyminisztérium szervezésében széleskörű gyűjtés indult. (OL К 579.) A néprajzi szakirodalomban közöltek mellett ez a Papp László által összegzett anyag egyik fontos forrása volt Tárkány Szűcs Ernő 1981-ben megjelent, a magyar népi jogszokásokat összefoglaló munkájának. (TARKANY SZŰCS 1981.) Széles társadalmiságában és differenciáltságában vizsgálva a témát, a szerző az egyén közösségek általi meghatározottságát hangsúlyozta, nem mellőzve a személyiség lehetséges szerepét - például a jogalkotásban, az egyes jogszabályok átvételénél. (TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 13.) Egyén és a közösség ereje által szentesített szokás bonyolult kapcsolatrendszeréből a továbbiakban a jogismeret kérdését emelem ki.2 A népi jogszokások egyik leglényegesebb jellemzője kauzalitásuk, az a tény, hogy alkalmazásukban élnek tovább. Mint Tárkány Szűcs Ernő is utal rá ha valaki jogi lépést kívánt tenni, először arról tájékozódott, hogy hasonló helyzetben a közösség többi tagja milyen szabályi alkalmazott, nút tett. A minták közül azután a jogkövető érdekviszonyai, társadalmi, biológiai meghatározottságai és személyiségjegyei alapján választott. (TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 37.) A továbbiakban e determinánsok szerepét egy Tolna megyei faluban, Bölcskén végzett büntetőjogi kutatás során gyűjtött példákon keresztül tekintem át. A vizsgálat alapját a Papp László által összeállított kérdőív vonatkozó pontjainak a hatályos joganyaggal egybevetett változata jelentette. (PAPP 1948.) Társadalmi meghatározottság Bölcske a Duna jobb partján, nagy földrajzi tájegységek (Alföld, Dunántúl, Mezőföld) találkozásánál, az észak-déli kereskedelmi forgalmat lebonyolító, történeti jelentőségű Buda-Eszék közlekedési út mellett, a vasúti hálózat megépítéséig település- és gazdaságföldrajzi szempontból igen kedvező helyen fekszik. Lakói a 16. század második felében tértek át a kálvinista hitre, s a 19. század végéig ők alkották a falu közép- és kisbirtokos rétegének többségét. (FÖLDVÁRY 1898. I. 11., DÓCZY 1830. 73
