Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Wilhelm Gábor: Ismerős idegenek: Együttműködés és interperszonális megértés
Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája nem találunk olyan megfelelő közös tartalmat, mely mind a leírtak, mind a leírók szempontjából elfogadható. A kapcsolat létrejötte viszont szintén pont ezt a fajta hasonlóságot feltételezi. Egyszerűen fogalmazva: a hermeneutika és a szemiotika követői már akkor elvégezettnek érezhetik a kutatói munkát, ha elég otthonosan mozognak egy adott kultúrán belül, ismereteikben elég hasonlóak a vizsgált környezetükhöz. Nyelvi analógiával élve: ha valaki nem tud egy nyelvet, megtanulhatja a helyszínen (esettanulmány keretében). Lehet könyvből vagy tanfolyamon is, de akkor valaki már korábban elvégezte az esettanulmányt. A nyelv elsajátítása azonban még korántsem jelenti azt, hogy a kutató le tudja írni a nyelvet (pl. a nyelvtanát). Ez azt jelenti csupán, hogy az illető a nyelvi viselkedésében meg tudja közelíteni a bennszülött beszélők hasonló viselkedését. A kezdeti ilyen jellegű különbségek jelentéktelenre csökkentek. Ez viszont még kevés a nyelvtan leírásához. Ehhez legalább egy bizonyos fajta elméleti keret szükséges általában a nyelv szerkezetéről, és erre kihegyezett megfigyelések. Zárszó A jövő társadalomtudománya szempontjából a viselkedés funkcionalista felfogása biztos befutónak látszik. A szemiotika még előtte áll egy vitasorozatnak, kérdés: túlélie. A hermeneutika hiányosságai miatt kezd lemaradozni, a redukcionizmus valószínűleg még túl korai. A hétköznapi viselkedés modell használhatósága a szemiotika sorsától függ. E változásoknak pedig módszertani következményeik is lesznek. JEGYZETEK 1 .Jó áttekintést nyújt Wilkes 1991. 2. Érdekes módon ez az egyértelműen irracionálisnak látszó viselkedésekre is vonatkozik. Egészében racionálisnak tudunk elfogadni valakit akkor, ha hozzánk hasonló mértékből és területen produkál irracionális cselekedeteket. 3. Vagy pl. a számítógépre. 4. P1. „Hízelegni akar " „Azt hitte, ennivalót kap.” stb. 5. Geertz eredetileg szemiotikái kultúra leírása csak szándék maradt, az általa felvetett gondolatok szinte kizárólag a hermeneutika keretén belül mozognak 6. Jó bevezetés pl. Gardner 1987, Bunge-Ardila 1987. 7.1. Cole 1990. 8.A néprajz vonatkozásában 1. pl. Steklis 1988, Steklis-Waher 1991, Blonde-1991. 18