Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Sándor Ildikó: Milyenek a "szent emberek"?
Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája szabott normákat. A hagyományos falusi társadalom erkölcse, értékrendje szigorú, egységes, mindenki számára kötelező. A normaszegőket a közvélemény többnyire elutasítja, kirekeszti. (NAGY 1989. 230.) A közösség számára elfogadható másság nem lehet akármilyen: fontos, hogy miben áll és milyen mértékű - csak bizonyos típusai teszik lehetővé a prófétai szerepkörrel való összekapcsolódást. Az egyéniség csak akkor válik elfogadhatóvá a közvélemény számára, ha működésével a közösség valamelyik igényét elégíti ki. (NAGY 1989.277.) A lészpedi Janó Ilona vénlány. Kislány korában tudatosan, önként vállalta a szüzességet. Ez a záloga annak, hogy ő az Isten kiválasztottja, a közvetítő az égi és a földi világ között. Mindezekkel együtt faluja „szent leányként”, halottlátóként tartja őt számon. Több elbeszélés visszatérő motívuma a fiatal korában verekedés, összeférhetetlen természetű, istentelen ember (többnyire férfi), aki egy látomás (vagy más irracionális elem „égi jel”) hatására megtért és a későbbiekben intenzív hitéletével laikus vallási közösség, parasztecclesiola vezetőjévé vált, ilyen a XVIII. századi parasztpróféta, Gaál József kecskeméti gulyás is. (SZIGETI-MOLNÁR 1984.) A kívülállóság kompenzálására alkalmazott stratégiáról van szó. A prófétai szerep betöltése alkalmas arra, hogy visszakerüljenek a közösségbe, így fogadta be őket újra a közvélemény. Az empátia A szent embereknek egy másik típusa az, amelynek életében semmilyen eltérést nem találunk a környezetükétől. Ilyenek a kárpátaljai próféta asszonyok, akik a számukra a hagyomány által megszabott szerepkört pontosan betöltik, a normáknak tökéletesen megfelelnek (erkölcsök, munkavégzés, háztartás, stb.). Őket az azonos sorsúak iránti érzékenység, megértés és a segítségnyújtás képessége tette alkalmassá szerepkörük betöltésére. A közösségből kiemelkedő laikus vallási vezetők speciális feladatkört látnak el. Milyen igények és elvárások jelölik ki a parasztpróféta helyét? Milyen funkciót tölt be a körülötte szerveződött gyülekezetben és a falu egésze szemében? A szent ember specialista, érvényesek rá mindazon kritériumok, amelyek általában a specialistákat jellemzik: közege számon tartja ilyen irányú tevékenységét, akár pozitívan, akár negatívan ítéli meg, egyfajta szolgáltatásnak tekinti. A prófétai tevékenység bizonyos elemeiért viszontszolgáltatás is jár, pénzbeli vagy természetbeni honorárium. Ez a foglalkozás azonban nem elsősorban tanulás útján sajátítható el - bár kétségkívül szerepet játszik ez is -, hanem sokkal fontosabbak az adottságok, tulajdonságok, a rátermettség, vagyis mindaz, ami az egyéniségből, a lelki alkatból fakad. A publikus szféra elismeri vallási vezető szerepét, akár követi tanításait, akár nem. A laikus ájtatosság vezetése valamilyen irracionális elemmel is párosul. Ilyen lehet az extázis képessége, a transz állapotban végzett közvetítői tevékenység evilág és a túlvilág között (álomban való megjelenés, elvesztett tárgyakról, emberekről információ, a halottlátás, az égi látomás amely alapján a prófétai tevékenységet végzi). Ez egyben kiválasztott mivoltának bizonyítéka is. 110
