Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)
SZENTPÉTERI JÓZSEF: SEMMIBŐL EGY RÉGI VILÁGOT. KUTATÁSOK SOLT-TÉTELHEGYEN (2005-2013) kívánjuk az őskori települések kutatását, az Árpád-kori templom és temetőjének feltárását, vizsgáljuk kapcsolatát az előzményének tartható soros temetővel; ezek mellett újabb nagy jelentőségű objektumok (több korszakhoz kapcsolható erődítmények) régészeti kutatását kezdjük el, valamint a környező régióban három, a Tételhegyhez közeli lelőhely ásatására kerül sor (Hitre - tanya: szarmata és avar kori telep, Pékmajor: avar kori temető; Kalimajor, Teleki-kastély: magyar honfoglalás kori temető).51 A vizsgált solti régióban egyrészt már korábban feltárt őskori és középkori lelőhelyek feldolgozását tervezzük, másrészt intenzív terepbejárások során mérjük föl a környék régészeti lelőhelyeit a Nagy-ér és a Kígyós-ér közé eső területen. (9-10. kép) Már a kutatások kezdetén tudatosan arra törekedtünk, hogy mindent megtegyünk a Tételhegy régészeti és természetföldrajzi értékeinek védelme és megőrzése céljából: szakvéleményünk alapján a város 2007-ben helyi védelem alá helyezte a településhez tartozó külterületet, majd 2009-ben ezt a rendeletét módosította, illetve megerősítette.52 A kutatások kiterjesztésének elengedhetetlen feltételének tartjuk egy fokozatos ingatlancsere végrehajtását a leginkább veszélyeztetett területeken, melynek elsődleges célja a Tételhegyen jelenleg gyakorolt művelési ág megváltoztatása (szántás helyett legeltetés). Emellett legalább ilyen fontos a folyamatos helyszíni kutatómunka lehetőségének a megteremtése, amellyel egyrészt megvalósulna az így kiváltott területek védelme, valamint lehetővé válna a kutatások függetlenedése a mezőgazdasági munkálatok természetes ütemétől. A helyszín veszélyeztetettségének alapvető oka a nagyfokú természetes erózió és az intenzív mezőgazdasági művelés egymást egyre fokozó hatása. A légifelvételek, a geofizikai vizsgálatok és a régészeti feltárások eredményei is mind arról tanúskodnak, hogy az egykor kiterjedt ter-bemutatókon, vagy magunk szerveztünk előadásokkal egybekötött kamara-kiállításokat Budapesten (2006: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; 2007: Magyar Régész Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum), Solton (2007, 2008, 2012, 2013: Solt Város Önkormányzata, Vécsey Károly Művelődési Ház és Könyvtár) és Kecskeméten (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Természet Háza; 2009, 2010: Katona József Múzeum, Cifrapalota). 51 A Castrum Tetei Program keretében 2014. szeptember 1-jétől Langó Péter (MTA BTK Régészeti Intézet) vezetésével hitelesítő feltárást folytatunk a kastély parkjában. 52 Solt Város Önkormányzat 21/2009. (XI.11.) rendelete a régészeti és építészeti örökség helyi védelméről szóló 16/2007. (X.25.) rendelet módosításáról. erődítmények megmaradt része szétszántva, a jelenlegi felszín alatt alig 10-30-50 centiméterre találhatók. A számos tudományágat egybefogó kutatómunka kiteljesedését követően a megyei turisztikai fejlesztésekhez igazodva egy látogatóközponttal rendelkező történelmi emlékhely kialakítását tervezik a Castrum Tetei Programban együttműködő partnerek (Bács-Kiskun Megye Önkormányzata, Solt Város Önkormányzata, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az EMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.53). Hosszabb távon végül is három, egymással szorosan összefüggő célt tűztünk ki magunk elé: a Tételhegy természetvédelmi területté nyilvánítása a Kiskunsági Nemzeti Park részeként; történelmi emlékhely létrehozása az ásatások során föltárt tárgyi emlékek és az írott források alapján; s nem utolsó sorban az ötletadó professzorunkról elnevezett új közgyűjtemény, a Bóna István Múzeum létrehozása a helytörténeti és regionális jelentőségű hagyaték bemutatása céljából. Köszönetnyilvánítás Az elmúlt évek során nem csak régész és történész céhbeliek csatlakoztak a Tételhegy kutatóinak egyre bővülő köréhez: számos bölcsész, társadalom- és természet- tudós, művész, orvos, mérnökember, hagyományőrző patrióta vagy csupán laikus érdeklődő személy látogatta a feltárásokat. Szelényi Károly, Bahget Iskander és a helybéli fotóművész, Madaras László is több alkalommal rögzítette fényképein az ásatás folyamatát. Vendégünk volt többek között Buda Ferenc költő, az irodalomtörténész Kerényi Ferenc és Fűzi László, a földrajztudós Csatári Bálint. Támogatásáról biztosította elképzeléseinket a kecskeméti székhelyű Tételhegy Alapítvány létrehozója, Laczkó János és az alapítvány elnöke, Bodó Sándor. Megtisztelt bennünket látogatásával B. Horváth Jolán, Trogmayer Ottó, Valter Ilona, H. Tóth Elvira, Nováki Gyula, Romsics Imre, Rideg László, valamint kutatói nemzedékünk több tapasztalt és fiatalabb képviselője. 53 Az MTA BTK és az ÉMI között 2012. december 19-én aláírt együttműködési megállapodás öt esztendőre szól. A szponzori támogatás határozott lendületet adott a tételhegyi kutatásoknak (a szerződés részleteiről tájékozódhat az MTA BTK honlapján: http://www.btk.mta. hu/aktualis-main/187-az-emi-tamogatja-a-bolcseszettudomanyi- kutatokozpont-tetelhegyi-regeszeti-feltarasait.html). 13
