Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Nagy Balázs–Horváth Erzsébet–Bradák Balázs–Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: A Tétel-halom kialakulása, szerkezete, domborzata
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 Irodalom BORSY 1987 BORSY 1989 BORSY-SZÖŐR 1981 ERDÉLYI 1960 GÁBRIS-NAGY 2005 HALAVÁTS 1895 MOLNÁR 1961 NAGY 2001 PÁVAI-VÁJNÁ 1951 RÓNAI 1985 SÜMEGHY 1952 SÜMEGHY 1953 SCHWEITZER 2009 SZILÁGYI-HOCK 1973 Borsy Zoltán: Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Acta Academiae Paedagogicae H/l 1 (1987) 5-42. (Nyíregyháza) Borsy Zoltán: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 38 (1989) 211-224. Borsy Zoltán - Szöőr Gyula: A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vörös talajainak (vörös agyagjainak), össze hasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése. Acta Geographica Debrecina 18-19 (1981) 167-183. Erdélyi Mihály: Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén. Földrajzi Értesítő 9 (1960) 3.257-272. Gábris, Gyula - Nagy, Balázs: Climate and tectonic controlled river style changes on the Sajó-Hernád alluvial fan Hungary. In: Harvey, Adrian M. - Mather, Anne E. - Stokes, Martin (eds.): Alluvial fans: Geomorphology, Sedimentology, Dynamics. Geological Society, London, Special Publications 251 (2005) 61-67. Halaváts Gyula: Az Alföld Duna-Tisza közi részének földtani viszonyai. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 9 (1895) 1.106-173. Molnár Béla: A Duna-Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. Földtani Közlöny 91 (1961) 3.300-315. Nagy Balázs: A későpleisztocén-holocén felszínfejlődés vizsgálata a Sajó-Hernád hordalékkúpon. Doktori értekezés, ELTE, Budapest, p. 125. Pávai-Vájná Ferenc: Az alföldi Dunamellék rétegtana és hegységszerkezete. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1951. évről. Rónai András: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geologica Hungarica series Geologica 21 (1985) p. 446. Sümeghy József: Földtani adatok a Duna-Tisza köze északi részéről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1948. évről (1952) 85-96. Sümeghy József: A Duna-Tisza közének földtani vázlata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1950. évről (1953) 234-262. Schweitzer Ferenc: Az Ős-Dunától a Duna-szabályozásig. A Duna magyarországi szakaszának korai története. História XXXI (2009) 1.21-24. Szilágyi A.- Hock D.: Rövid értékelés Solt-Tételhalom terület durvakerámia nyersanyag felderítő kutatásáról. Tégla és Cserépipari egyesülés Bányaföldtani részleg, Budapest, 1973, p. 5. Balázs Nagy - Erzsébet Horváth - Balázs Bradák - Zsófia Ruszkiczay-Rüdiger The structure and surface evolution of Tételhegy From a historical and geographical point of view, Tételhegy is an important landmark of the two-level (floodplain and flood-free surfaces) Hungarian lowland landscape. The geomorphological inversion of this hill development was examined based on our palaeogeographical investigations. Originally, this location had been a wetland, turning into the dry hollow of a giant alluvial fan from time to time. This explains its sediment structure, the carbonate lenses, the red clay masses, the mosaic patterning of the sediments and the lack of parallel sediment strata. Tételhegy is an island-like, erosion-rounded landform. Solid sedimentary rocks were formed during the development of the alluvial fan, and due to these lenses, the materials of the later hill were partially resistant to fluvial erosion during the degradation period of the alluvial fan surface. The palaeostreams, the former fluvial incision was unable to erode the entire sediment mass rich in carbonate lenses and lowland limestone. This special structure and evolution can contribute to answering some archaeological questions. The varying quality and island-type occurrence of limestones on the top and at the margin of the flat-topped hill can be explained by the mechanism of sediment deposition and the surface evolution of the hill. The sufFosion in the loessy sediments and the derasion processes on the hilltop and at the margin had been important factors of terrain evolution: short valleys, niches and gentle marginal hollows were formed. We also investigated the artificial ditch in the archaeologically explored northern part of the hilltop: we found that it was at least 4000 years old and we determined its dimensions by drillings. Our investigations provided evidence for the reuse of the ditch. Translated by Balázs Nagy 28
