Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Szónoky Miklós: Kőzettani vélemény a Kiskunfélegyháza, Amler-bánya mintaegyüttesről
SZÓNOKY MIKLÓS: KŐZETTANI VÉLEMÉNY A KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYA MINTAEGYÜTTESRÖL Több minta felületén égésnyom látható.7 Az egyik őrlőkő darab mellett egy erősen átégett kvarcit kavics törött darabja is van, melynek egyik oldalán koptatott felület látható. Ez talán dörzsölőkő vagy esetleg marokkő lehetett. 7 Ltsz. 2009.8.69., 2009.8.141-142., 2005.3.288. Irodalom BÉRCZI-JÁMBOR 1998 Bérezi István - Jámbor Áron: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MÓL és MÁFI Kiadványa 1998. FÜLÖP 1994 Fülöp József: Magyarország geológiája. Paleozoikum II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. JUHÁSZ 1982 Juhász Antal: A réti mészkő kitermelése és felhasználása a Duna-Tisza köze déli részén. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. Miskolc, 1982.145-165. MOLNÁR - SZÓNOKY - KOVÁCS 1981 Molnár Béla - Szónoky Miklós - Kovács Sándor: Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a Duna-Tisza közé«. Földtani Közlöny 111 (1981) l.sz. 119-144. SZÓNOKY 2002 Szónoky Miklós: A Duna-Tisza közti Hátság egyedülálló történelmi építőkőzete a „ darázskő, réti mészkő’’. Díszítő- termés- építő- és műkő. (A Magyar Kőszövetség Hivatalos Lapja) 4.3. (2002) 30-32. TÁLASI 1977 Tálasi István: Kiskunság. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. Az őrlőkövek kopott felületei nem teljesen simák, többnyire kisebb üregek, lyukak jelentkeznek rajtuk. Ezek a használat során jöttek létre ahol kiperegtek a durvább szemek, esetleg kavicsok vagy a homokkő volt ott ellenálló. Miklós Szónoky Assessment of the geological samples from Kiskunfélegyháza, Amler-bánya (1) Holocene dolomitic limestone samples from the Danube-Tisza interfluve Commonly called darázskő [hornet rock] or “meadow limestone”, the rock samples can be classified as lacustrine dolomitic limestone. This rock type originated from the southern part of the Kiskunság region. They were formed in the depressions of the neighbouring areas, where they were mined. They are good quality rocks, differing very little in their composition. All contain imprints of few millimetres large water snails or fragments of their shells. The surface of the samples did not bear any traces of working. (2) Sandstone whetstones or grindstones The samples were recovered from the south-eastern quarter of House 2 of the Kiskunfélegyháza, Amler-bánya site (inv. no. 2005.2.8). The two fragments are good quality, compact, unlaminated, small-grained sandstones with a siliceous cementing agent, lacking any fossils. The larger one is perhaps the fragment of a light greyish-pale red perforated grindstone. Both are micaceous and have a similar grain size, although they originate from different deposits. The fabric of the grindstone is of high quality sandstone, while the other fragment is slightly worn and less resistant. Both have a minimal CaCo3 content. The fabric, the grain composition and the pale reddish hue of the perforated grindstone resembles a finer variant of the Oligocene Hárshegy sandstone of the Buda Mountains (Üröm area). (3) Quern stone fragments made from Cserkút type (Mecsek), Upper Permian red sandstone Each sample was made from a very characteristic rock type. The Permian and Triassic layers form a gentle anticline in the Jakab-hegy area. A part of the Triassic layers is denuded at the southern end of the anticline and there are outcrops of Upper Permian “Cserkút red sandstone” by the mountain’s southern foot, on the outskirts of Kővágószőlős and Cserkút. This rock can be easily mined and easily worked. This rock was extensively mined by the Celts and, later, by the Romans, and it was also intensively mined during the Middle Ages. The quern stone fragments all exhibit the characteristic traits of Cserkút sandstone. 383
