Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL

hoz tartozott. Betöltése: homokos, agyagos, kevert. Leletanyag: 1. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács az edény külső síkja felé enyhén, a belső íve felé erősen kiszélesedő, tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített peremtöredéke. 2. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt fazék majdnem vízszintesen kihajló, lekerekített perem- és ívelt vállindításának töredéke. 3. Kívül fekete, belül narancssárga, réteges törésfelületű, csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács élesen megtörő has- és oldaltöredékei (2 db). 3. Szabálytalan alakú, világosszürke és fehér, buborékosra égett, lazább állagú salakdarab. 4. Réti mészkőtöredék.

161. gödör: átm.: 110-160x350 cm, m.: 12 cm. Ny-K-i irányú, szabálytalan, hosszúkás ovális alaprajzú,befelé rézsűs falú, egyenetlen, Ny felé mélyülő aljú. Betöltése: humuszos, homokos, agyagos. Leletanyag: nem volt. Kora bizonytalan.

162. gödör: átm.: 60x72 cm, m.: 5 cm. Ovális alaprajzú, ívelt falú, egyenetlen aljú. Feltehetően a 14. házhoz tartozott. Betöltése: szürke agyagos-homokos, szemcsés kevert. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori.

163. gödör: átm.: 148x192 cm, m.: 36 cm. Szabálytalan téglalap alaprajzú, enyhén kifelé (szabálytalan vonalvezetéssel) tartó falú, egyenes aljú a 30. kerítő árok D-i szélénél. A két objektum időbelisége nem volt megállapítható. Betöltése: szürke sárgaszemcsés agyagos-homokos, kevert. Leletanyag: 1. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács megvastagodó, lekerekített peremtöredéke. 2. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács élesen megtörő has- és oldaltöredékei (2 db). 3. Kevés állatcsont.

Az épületek Alak és méret

A földbe mélyített építmények többsége téglalap (2-6., 10-13. épület), kisebb része négyzet (1., 8.? épület) alaprajzú volt. Hossztengelyük többnyire ÉNy-DK, illetve DK-ÉNy (1. ház 1. periódus, 2., 5-6., 10., 11.?, 13. épület), egy-egy esetben K-Ny (8. ház), É-D (7. épület), ÉK-DNy (3., 4., 12. épület) irányú volt.

Az épületek gödreinek mérete 2,4-4,4x3,4-6,4 m között mozgott. Ez alapján alapterületük 8,2-22,6 m2 közé esett, egy kivételével (6. ház), 11 m2 felettiek voltak.28 A lelőhelyen az átlagosnál jóval nagyobb alapterületű

28 A részben feltárt épületek egy-egy mérhető oldalának adatai valószínűleg felfelé tolnák ki a mérethatárt.

épületek is napvilágra kerültek (3-5., 8., 10. épület). Ez azonban nem tekinthető egyedülállónak, hiszen az Árpád-kori átlagos méretet (kb. 9-12 m2) jóval meghaladó, változatos funkciójú építményeket több lelőhelyről is ismerünk.29 Ezekben az esetekben ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez csak a házak gödrének mérete. A későbbiekben utalunk arra, hogy a ház valódi alapterülete és a veremház lemélyített gödrének területe nem valószínű, hogy megegyezett egymással.30

Az épületek alapgödreit minden esetben földbe mélyítették, azonban ennek mértéke a lelőhely felszínének erős pusztulása miatt nem volt meghatározható.

A feltárt épületek majdnem mindegyikében megfigyelhető volt az 1 cm, de néha közel 3 cm vastagságú, sárga vagy szürkéssárga, keményre letaposott padló vagy annak részlete (3„ 5„ 6., 10., 13. épület). A 8., a 9. és a 14. épületekben nem volt megfigyelhető az egykori járószint. Ezzel szemben az 1. és a 4. épületekben két járószintet is rögzíteni tudtunk.

Az épületek szerkezeti elemei

Tüzelőberendezések. A házak nagyobb részében fellelhető különböző formájú kemencék agyagból, illetve egy esetben réti mészkőből készültek. A 4., a 9., a 11., a

12. és a 14. épületekben nem figyeltünk meg semmiféle tüzelésre utaló nyomot. Az épületekben domináló tüzelő a kemence, a nyílt tüzelő alkalmi jellegű.

A tüzelőberendezéseket alaprajzuk, építési anyaguk, valamint szerkezeti elemei alapján több főtípusba, illetve azok altípusaiba sorolhatjuk.

A tüzelőberendezések típusai.

1. Épített agyagkemencék:

29 Például Kardoskút-Hatablakon (MÉRI 1964, 28-34), Kiskörén (KOREK 1976 , 97.) és Örménykúton 15 m2 (RégFüz I. No. 36 (1983) 83-84.), Doboz-Faluhelyen 15,8 m2 (KOVALOVSZKI 1975, 213.), Kerekegyházán (IRÁSNÉ MELIS 1992, 75.) és Szebény-Szentlászlón 16 m2 (RégFüz 1. No. 32 (1979) 99), Tiszafüred-Majoroson 16,5 m2 (FODOR 1989, 23.), Szeren 16,6 m2 (VÁLYI 1986a, 124), Lajosmizsén 16,8 mz (V. SZÉKELY 1990, 54.), Majson (RégFüz I. No. 20 (1967) 92.) és Hajdúdo- rogon 17,6 m

2 (RégFüz I. No. 46 (1993) 64-65.), Hajdúböszörményen 17,8 m2 (RégFüz I. No. 33 (1980) 79-80.), Tiszalök-Rázomon 18 m2 (MÉRI 1952, 58.; MÉRI 1964, 66.), Kiskunhalas-Zöldhalmon 20,5 m2 (B1CZŐ 1984a, 159-167.), Tiszaeszlár-Bashalmon 22,4 m2 (KOVALOVSZKI 1980, 30-31.), Ógyalla-Bagotán/Hurbanovo-Bohata (Sk) 22,5 m2 (HABOVSTIAK 1961, 463-464.), Tatabánya-Dózsakertben 24 m2 (RégFüz I. No. 28 (1975) 91-92.), Ordacsehi-Bugaszegen (M7/S-29. lh) 35-55 m2 (NAGYt - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001, 184-220.) alapterületű épület(ek)et tártak fel.

30 SABJÁN 1999.

301